De mi az a selfie bot selfie bot?

Nem írtuk el, erről lesz szó. A selfie bot, ami selfie bottal van toldva. Normális?

Először is beszéljünk kicsit a selfie botokról. Véleményem szerint a szelfi már önmagában, bot nélkül is állatság, hacsak nem egy extrém élethelyzet indokolt megörökítését (mondjuk szörf, vagy hegymászás) szolgálja, ennek ellenére nagyjából egy éve megmagyarázhatatlan ütemben kezdett terjedni a selfie stick névre hallgató eszköz, amit nagyon találóan narcisstick-nek is csúfolnak. Tényleg szükséged van rá?

Ezt a kérdést nem szeretném megválaszolni (dehogynem), maradjunk anyiban, hogy egyetértek a fenti ábrával. Nem állt szándékunkban a japánokat megbántani, de ez esetben a sztereotípia elég jól működik.

A pontosság kedvéért tegyük rendbe, hogy a Time magazin által a 25 legfrankóbb új fejlesztés közé választott találmány nem  ennyire új. Valójában a működési elvet körülíró szabadalom jó 30 éve lett elfogadva.

A koncepció a 80-as években pattant ki a japán Hiroshi Ueda agyából, aki a Minolta tervező szakembereként kereste a napi betevőt akkoriban. 1983-ban mutatta be otthon, majd 1985-ben az amerikai szabadalmi hivatalban is bejegyzésre került. A beadványban az újítást „teleszkópos extender támogatás„-ra keresztelte, és kompakt fényképezőkhöz ajánlotta. A találmány megbukott.

Aztán valahogy mégis igény született arra, hogy karhossznál távolabbról, nagyobb képkivágatban lehessen fotózni magunkat ott, ahol épp vagyunk. A mobiltelefonok fejlődése, a közösségi szelfi őrület és az instagram segítette a trend terjedését. Gyakorlatilag egy botról van szó, amire telefon rögzíthető. A hiúság pallosát bekajálta a magamutogató facebook generáció. Senki nem szólt nekik, hogy egyáltalán nem kell minden képen rajta lenniük. A hiúság meg azt diktálta, hogy de, ráadásul az egész napos magamutogatáshoz már különleges helyzet sem szükséges. Lényeg, hogy megmutasd magad.

Azt gondolom, nagyon röhejesek a selfie stick-et lóbáló idióták, akik étteremtől buszmegállóig mindenhol a magasba emelik botjukat, hogy megosszák a megkérdőjelezhető fontosságú pillanatot. Mondjuk a Museum of Modern Artban van mit nézni a telefonod kijelzője helyett. Ha nem is emiatt, de ott be is tiltották a használatát. Számos múzeum követte példájukat.

A legnagyobb gond az eszköz tapintatlansága. Beletolakszik az ember látómezejébe, a hagyományos fotós képkivágatába, vagy egyszerűen csak az arcodba. Szinte semmilyen turisztikai látványosságot nem lehet úgy lefényképezni, hogy ne lógna bele pár mobil a képbe. Amúgy meg akkor is felhívja a figyelmet tulajdonosára, ha amúgy ez egyáltalán nem érdekli a környezetét. A magamutogatás netovábbja.

Most érkeztünk el a selfie bot selfie bothoz, ami ahogy neve is mutatja egy selfie botra rögzített selfie bot toldalék. Igen, ennyi. Tessék nézni, hogy szelfi bottal szelfizem magam! Hát ez úgy gáz, ahogy van. Most már nem elég, hogy tolod magadról a haszontalant fel megállás nélkül, de azt is meg kell mutatni, mennyire korszerű telefonnal teszed ezt. Lássák már, hogy drága! Főleg azért, mert szükségessé válik még egy hasonlóan okés minőségben rögzítő okosteló beszerzése a komplett szetthez.

Azt hittem, a duckface alatt nincs. Van.

 

A képek a theoatmeal.com és a geek.com oldalakról származnak.