Keanu Reeves & China Miéville: A máshol könyve
Egy képregényből indult, de regény lett belőle
Keanu Reeves 2021-ben indította a BRZRKR képregényét. A 12 részes limitált sorozatot a Boom! Studios adta ki, és már az első szám töb mint 600.000 példányban kelt el. Ez független kiadónál ritka teljesítmény, a sikernek nyilvánvalóan van köze ahhoz, hogy Keanu Reeves meglehetősen közkedvelt figura.
Már a projekt indításánál egyértelmű volt, hogy itt franchise-építésről van szó: filmes és animációs tervek is társultak hozzá.
A képregény erősen akcióvezérelt, vizuálisan brutális történet egy 80 000 éves, halhatatlan harcosról, akit csak B-nek hívnak. A hangsúly ott elsősorban a fizikai pusztításon, a katonai bevetéseken és a nyers energián van. B korszakokon átívelve aprítja az ellenfeleit, korunkban éppen egy titkos kormányzati katonai szervnek dolgozik. Széttépett emberek, reccsenő csontok, fröccsenő vér.
2024 júliusában jelent meg a The Book of Elsewhere, amelyet Keanu Reeves és China Miéville közösen írt. A regény B figuráját veszi alapul, de teljesen más irányba mozdul el. A próza lehetőséget ad arra, hogy a karakter múltját, motivációit és belső konfliktusait részletesen kibontsák, és mitológiát építsenek köré.
Ki az a B?
B – eredeti nevén Unute – egy ősi eredetű, regenerálódó testtel rendelkező harcos. Nem öregszik, emberfeletti ereje van, a teste gyorsan gyógyul (bár a fájdalmat ugyanúgy érzékeli, mint bárki), de ha mégis meghal, újra életre kel. A történet szerint több tízezer éve él, különböző korszakokon, civilizációkon és háborúkon keresztül. És mindenre emlékszik.
Azért lép be az amerikai titkos katonai programba, mert cserébe a legjobb tudósok vizsgálják a működését és puszta mibenlétét is. Nem csak azt, hogy mi történik a génjeivel, hanem azt is, hogy honnan származik, min ment keresztül, és hogy micsoda ő egyáltalán. De persze elsősorban arra kíváncsiak, hogy mitől halhatatlan.
Erre ő maga is kíváncsi, mert 80.000 év alatt sok mindent látott és megértett, de azt, hogy miért él és miért nem tud meghalni, arra nincs válasza. És egyetlen vágya van: halandóvá válni. Nem meghalni, hanem úgy élni, hogy tudja, hogy amikor meghal, nem jön vissza többé.
Ez a célja, ez mozgatja a könyv cselekményét. A katonai küldetések, a laboratóriumi jelenetek és a múltbeli visszatekintések mind ehhez a törekvéshez kapcsolódnak. A történet során fokozatosan kiderül, hogy a hosszú élet nemcsak fizikai adottság, hanem óriási, embertelen teher is. B emlékei, életei és halálai rétegekben rakódnak egymásra, és minden korszak nyomot hagy rajta.
A szerkezet és a hang
A regény szerkezete töredezett és több idősíkon fut. A jelenben zajló katonai program keretezi a történetet, miközben a szöveg gyakran visszalép korábbi évszázadokba. Ezek a múltbeli epizódok konkrét történelmi és kulturális környezetekben játszódnak, és megmutatják, hogyan változott B szerepe az idők során. Betekintést ad abba, hogy mi mindenen ment keresztül ennyi emberöltő alatt.
Reeves találta ki Unute figuráját, valószínűleg önmagát és a róla kialakított képet használva alapul. (A készülő filmben is ő maga fogja eljátszani a halhatatlan hőst.) A könyv a figura belső mélységeit bontja ki, de ebben szándékosan megjelenik Reeves popkulturális státusza is – az időtlen, soha nem öregedő arc, az akcióikon, a “sad Keanu” figurája.
China Miéville karakteres stílusa erősen érezhető a szövegen. A nyelv sűrű, helyenként szokatlan szerkezeteket és megoldásokat használ, a narráció nem lineárisan vezeti az olvasót. Miéville korábbi műveiben – például a Perdido Street Station vagy a The City & the City esetében – már bizonyította, hogy a spekulatív fikciót komplex társadalmi és filozófiai kérdésekkel tudja összekapcsolni. Itt is hasonló módszert alkalmaz: az akció csak az egyik réteg, alatta folyamatosan ott dolgozik az identitás, a hatalom, és általában a világ működésének kérdése.
A regény ritmusa emiatt erősen eltér a képregénytől. A hangsúly nem a folyamatos akción van, hanem az információk fokozatos feltárásán. A történet nem egyszerű küldetés-láncolat (bár az is akad benne bőven), hanem karakterközpontú vizsgálat.
Reeves első nagyregénye
Keanu Reeves számára ez az első prózai nagyregény. A BRZRKR ötlete az ő koncepciója volt, amelyhez a képregényben Matt Kindt író és Ron Garney rajzoló csatlakozott. A regény esetében Reeves tudatosan választotta Miéville-t társszerzőnek, mert olyan írót keresett, aki képes az alapötletet irodalmi szintre emelni.
A kritikai fogadtatás több helyen kiemelte, hogy a könyv hangja erősen Miéville-hez kötődik, miközben a karakter és a mitológiai keret Keanu Reeves elképzeléséből építkezik. A kötet megjelenése után rövid időn belül felkerült a New York Times bestsellerlistájára, ami megerősítette, hogy a projekt túllépett a puszta rajongói érdeklődésen.
A halhatatlanság és az identitás
A regény egyik legerősebb vonulata az, ahogyan az élet feletti rendelkezés témáját kezeli. B teste stratégiai erőforrás. A katonai vezetés fegyverként tekint rá, a tudomány kutatási tárgyként, de hosszú múlttal rendelkező vallási csoportok is kutatják, ők a halál megnyilvánulását látják benne. A történet részletesen bemutatja a laboratóriumi vizsgálatokat, a harcokat, a főhős személyes történelmének bizonyos részeit. És sok mindent arról, hogy hogyan próbálják megfejteni azt, hogy miért létezik egyáltalán.
És hogyan pusztítható el. Már ha elpusztítható egyáltalán.
Ráadásul megjelenik egy rejtélyes állat, és felbukkan egy különös másik erő is a színen. Szóval fordulatokból sincs hiány.
A hosszú élet a regényben konkrét következményekkel jár. B identitása folyamatosan változik. Más neveken él, más szerepekben jelenik meg, és minden korszak hozzátesz valamit a személyiségéhez. A múlt nem romantikus kaland, hanem tapasztalat, amely formál és terhel. Az örök élet valójábansokkal inkább átok, mint áldás. Ahol becsatolunk a történetbe, ott már annyi tapasztalat van mögötte, hogy legfeljebb néhány száz évente lepődik meg bármin is. Minden lehetséges módon élt és meghalt már.
A könyv megmutatja, hogy a lezárás iránti igény legalább olyan erős motiváció lehet, mint a fennmaradás. A halhatatlanság ebben a történetben nem kívánság, hanem állapot, amely alkalmazkodásra kényszerít.
Ebből a nézőpont az, hogy B halandóvá akar válni, érthető vágy. Ugyanis csak így tudna kapcsolatba kerülni azzal a téttel, hogy az élete egyszer végleg véget ér, és nem lesz következő lehetőség. Ez pedig olyasmi, amitől minden tapasztalás – és így az élet is – értékessé válik.
A franchise és a jövő
A BRZRKR világát a Netflix számára tervezett élőszereplős film és anime-sorozat is bővíti hamarosan. A regény ennek a táguló univerzumnak a része, ugyanakkor önálló irodalmi műként is megáll. Nem igényel előismeretet, és nem feltételezi a képregény ismeretét sem.
A máshol könyve jó példa arra, amikor egy popkulturális alapötlet komolyabb irányba fejlődik. A könyv az akció mögötti motivációkra és azok következményeire koncentrál, és a karakter múltját állítja középpontba. Aki a BRZRKR-ben a nyers energiát kereste, itt a történet gondolati rétegeit találja meg. Aki pedig Miéville miatt veszi kézbe, egy ismert koncepcióból felépített, összetett sci-fi/fantasy-t kap.
A regény azt mutatja meg, milyen az, amikor valaki túl sok korszakot él túl, és közben saját végességét keresi. A hangsúly a hosszú élet árán van, nem a látványán. És ez az irány teszi igazán érdekessé a könyvet.
A könyv nálunk a Gabo gondozásában jelent meg 2024-ben, Juhász Viktor fordításában.
