A világ leghíresebb fotói I.

A világ leghíresebb fotói így vagy úgy de hatással voltak az emberiségre. Egyes képek sokkolóan hatottak, mások meghatározó történelmi pillanatokat, történelmi személyeket örökítettek meg, olykor úgy ahogy azelőtt még soha. Többségük jelképpé vált. Hatással voltak a popkultúrára és az emberek gondolkodására. Történetük legalább annyira érdekes, mint az általuk megörökített téma.

1. Szudáni lány a segélytábor mellett (1994)

 

A fotót Kevin Carter fotográfus készítette 1993 márciusában, egy szudáni segélyközponttól egy kilométerre. A keselyű a csontsovány gyermek halálát várja, hogy egyen a holttestéből.

A fotót 1993. március 26-án publikálta elsőként a New York Times, néhány napon belül a világon mindenhol megjelent. Az afrikai éhezés szimbólumává vált. Sokkolta az emberiséget.

Felvetette továbbá az újságírói etika egyik legfontosabb kérdését is: vajon az újságíró dolga csupán az objektív tudósítás, vagy elvárható tőle a segítségnyújtás is?

Cartert rengeteg támadás érte a később Pulitzer díjat nyert kép miatt. Senki nem tudta ugyanis, hogy mi történt a kép elkészítése után a gyermekkel, és ezt Carter se tudta. A kattintást követően elhagyta a helyszínt, és hátrahagyta a gyermeket. Az őt ért támadások után később úgy nyilatkozott, hogy percekig várt arra, hogy a keselyű kitárja a szárnyait, de ez nem következett be, így megcsinálta a fotót, majd elkergette a madarat.

A Pulitzer díj átvétele után három hónappal, 33 évesen öngyilkos lett.

A The Bang Bang Club című 2011-es film egy négy főből álló fotós csoport történetét meséli el, akik 1990-1994 között Dél-Afrikában voltak az apartheid idején – köztük Kevin Carter és világhírű képe történetét is.

---

 2. Fegyverletétel napja a Time Square-n (1945)

 

Alfred Eisenstaedt 1945. augusztus 14-én készítette a képet, New Yorkban a Time Square-en. A japán kapitulációt ünneplő tömegben egy fiatal tengerész örömében minden lányt szájon csókolt, aki az útjába akadt.

A képen látható fehér ruhás ápolónő, és a tengerész csókját megörökítő képet egy héttel később a Life magazin teljes oldalon közölte. Rövid idő alatt a második világháború végét szimbolizáló ikonikus fotóvá vált.

A történet további pikantériája, hogy a megjelenést követő napon a New York Times publikálta Victor Jorgensen fotóját, ugyanarról a párról.

A szereplők ugyanazok, csak más szögből fényképezték őket. A képen nem látszik a Broadway és a Hetedik sugárút találkozása, a környező épületek, és a tér mérete, valamint az ápolónő sajátos lábtartása. Jorgensent csupán egy lépés választotta el a világhírű fotó elkészítésétől.

Miután a kép híres lett, többen is jelentkeztek, hogy ők szerepelnek a fotón. 11 férfi neve merült fel. A képeken alig látható sebhelyek és tetoválások alapján (komoly fotóanalízisek után) egy George Mendonça nevű matróz lett a befutó. George története kissé prózaibb, mint amit a kép sugall. Épp moziban voltak leendő feleségével, Ritával, amikor valaki bejött és kiabálni kezdett, hogy vége a háborúnak. Rita és George csatlakozni akartak az ünnepléshez, de miután minden bár tömve volt, úgy döntöttek, végigsétálnak az utcán, ekkor látta meg a nővért és kapta el egy csókra. Ahogy később elmondta, ivott már egy párat aznap. (Egyébként állítólag Rita is látszik a képen, a háttérben.)

Ez persze csak egy történet a sok közül, további jelöltek és bizonyítási eljárások, vallomások és poligráfos vizsgálatok után sem tudni 100%-os biztonsággal semmit a pár kilétéről. Viszont jelképként örökre megmaradnak.

---

 3. Afgán menekült lány(1984)

 

A 12 éves afgán menekült lányt, Steve McCurry fényképezte le, Peshawar melletti menekülttábor iskolájában. Rongyos ruhája, riadt tekintete a háború hátborzongató valóságát tükrözi.

McCurry a kép elkészítését követően, nem gondolta, hogy bármiben különbözne a többi portréfotótól, amit a menekülttáborban készített. Elküldte a többi képpel együtt National Geographic magazinnak. A magazin és a szakma azonban másként értékelte, 1984-ben az Év Fotósának választották. A fényképet ma a világon mindenhol ismerik, az Amnesty International több brossúrához, poszterhez, és naptárhoz is felhasználta.

A képen látható diáklányt Sharbat Gulának hívják. McCurry a Natinoal Gographic magazinnal karöltve 2002-ben felkutatta a hölgyet. Amikor a fotó készítésről kérdezték, elmondta, hogy mérges volt, hiszen egy idegen férfi fotózta le.

Sharbat Gulát, egész életében csak két alkalommal fotózták, elsőként 1984-ben, majd 2002-ben. Mindkét fotót Steve McCurry készítette.

---

 4. Albert Einstein (1951)

 

Albert Einstein minden idők talán legnépszerűbb figurája. Relativitás elmélete alapjaiban változtatta meg a fizikai gondolkodást a 20. században. Az alábbi fotót Arthur Sasse készítette róla 1951. március 14-én.

A kép a fizikus 72. születésnapi bankettjén készült. A fotósok, újságírók körbeállták a tudóst, hogy egy mosolygós képet készítsenek róla. Einstein azonban nem különösebben örült a felhajtásnak, ezért vonakodva egy kelletlen mosolyt vágott, majd mormogott valamit, kinyújtotta a nyelvét, és rögtön hátat fordított. Ezt a pillanatot sikerült elkapnia Arthur Sassenak.

Einstein portréja az egyik legnagyobb hatású kép lett a történelemben. Megváltoztatta az általános nézetet, ahogy az emberek a tudósokról gondolkodtak. Felmerült, hogy hihetetlen talentumuk mellett esetleg humoruk is lehet.

A fotó jelentős hatással volt a popkultúrára is. Használták könyvek, magazinok, és pólóminta lett belőle, szimbólummá vált.

Maga Einstein is szerette a képet. Üdvözlőlapként küldte el barátainak.

Egy aukción a legdrágább Einsteinről készült képként kelt el, potom 72,300 dollárért.

---

 5. Nagasaki (1945)

 

A képen az 1945. augusztus 9-én Nagasakiraledobott atombomba robbanását követő gombafelhő látható. A fotót a U.S. Air Force egyik szerelője készítette. Pontosan nem tudni, hogy ki. A kép a New York Times hasábjain jelent meg.

A bombát egy P29-es Superfortress bombázó szállította, beceneve Bockscar. A plutónium bombát „Fat Man”-re keresztelték. A bombát reggel 11:02 perckor dobták le a csendes kikötővárosra, Nagasakira. 20.000 dinamit erejével ért fel a véghezvitt pusztítás. Körülbelül 40.000 halott, és több ezer sebesült esett áldozatául, valamint utóhatásaiban további 30.000 ember halt meg. A Hiroshimára és Nagasakira mért atomtámadás egyben a második világháború végét is jelentette.

Források: worldsfamousphotos.com, getty.edu, wikipedia.org, lomography.com, nationalgeographic.com, wheatich.wordpress.com