A világ leghiresebb fotói III.

“Minden fényképen mindig van két ember. A fényképész és a néző.” – Ansel Adams

(A sorozat előző részét itt nézheted meg, a másodikat pedig itt.)

1. Tűz a Marlborogh utcában (1975)

 

A Pulitzer-díjas képet a Boston Hereald fotósa Stanley J. Forman készítette 1975. július 22-én Bostonban. A Marlborogh utcában kigyulladt egy lakóépület, az ötödik emelten lévő lakásban rekedt anya és lánya. A tűzoltók megpróbálták kimenteni őket. De mindketten a mélybe zuhantak.

Stanley J- Forman: fire on Marlborogh Street
Stanley J. Forman: Fire on Marlborogh Street

A 19 éves Diana Bryant, és kislányát, a 2 éves Tiare Jonest látjuk, amint 15 méter magasból zuhannak egyenesen a föld felé. Az emeleten lévő tűzoltónak még néhány másodpercre lett volna szüksége, hogy mindkettejüket kimentse mielőtt a tűzlépcső leszakadt.

Forrás: www.rarehistoricalphotos.com
Forrás: www.rarehistoricalphotos.com
Forrás: www.rarehistoricalphotos.com
Forrás: www.rarehistoricalphotos.com
Forrás: www.rarehistoricalphotos.com
Forrás: www.rarehistoricalphotos.com

Diana Bryant belehalt sérüléseibe, a kislány azonban túlélte a tragédiát, a zuhanást követően édesanyja testére esett.

Forrás: www.rarehistoricalphotos.com
Forrás: www.rarehistoricalphotos.com

 

2. Elkülönített vízforrás

 

A francia származású dokumentarista fotós Eliott Erwitt 1950-ben készítette a képet Észak Karolinában. Az ikonikus fotó a szegregáció abszurditását mutatja be.

Elliott Erwitt: Segregated Water Fountains
Elliott Erwitt: Segregated Water Fountains

A kép maga meséli el történetét, és az ’50-es évek amerikai társadalmának általános hozzáállását az etnikai kisebbséghez. A fehérek számára kihelyezett mosdó sokkal elegánsabb, nagyobb mint a színes bőrűek által használt vízcsap. A szegregáció jelen volt az élet valamennyi területén, iskolákban, kórházakban, buszokon, nyilvános mosdókban, strandon, vagyis minden közösségi élettérben. Az etnikai mozgalmak a fotó ismerté válását követően jelentősen felerősödtek.


 

3. Vancouveri csók (2011)

 

Rich Lam fotója a béke pillanatát örökítette meg 2011-ben Vancouverben.

Rich Lam: Getty Images
Rich Lam: Getty Images

Miután a Vancouver Canucks hokicsapat hazai pályán elveszítette a Stanley kupát a Boston Bruins ellen, a szurkolók kivonultak az épületből, és zavargások kezdődtek. Több autót felgyújtottak, betörték az üzletek ablakait, több mint 150 sérült került kórházban.

A képen az ausztrál Scott Jonest látjuk, amint megcsókolja a földön fekvő kanadai barátnőjét Alex Thomast. Egy szemtanú beszámolója szerint a fiú és a lány a rendőrök elől futottak, azonban a képen látható rendőr fellökte a lányt, aki a földre esett. A barátja lehajolt hozzá, hogy megkérdezze megsérült-e, majd miután látta hogy a lány jól van, megcsókolta.

vancouver-zavargasok-csok-02-d0001125A11a98c5454d5

Rich Lam közzétette fotóját a Facebookon és Twitteren, majd megjelent a világsajtóban is.

Csókjelenetből egy kicsivel híresebb talán a második világháborút szimbolikusan lezáró csók a Time Square-en, de azért ez se semmi.


 

4. Harold Whittles

 

Jack Bradley kapta el azt a lenyűgöző pillanatot, amikor Harold Whittles hallókészüléket kapott, és életében először megszólalt számára a világ.

Jack Bradley:Harold Whittles
Jack Bradley: Harold Whittles

Nehéz találni bármi háttérinfót a képhez, de talán nem is kell – a fiú arckifejezése mindent elmond.


5. A remény keze

 

A felvételt 1999-ben a nashville-i Vanderbilt Egyetemen készítette Michael Clancy. A 21 hetes Samuel Alexander Armas kezét látjuk, amit kinyúl a felnyitott anyaméhből, és megszorítja az őt operáló orvos kezét.

Michael Clancy: Hand of Hope
Michael Clancy: Hand of Hope

Samuel szülei Alexander és Julie Armas számára a magzat 14 hetes korában végzett ultrahangos vizsgálat során derült ki, hogy gyermeküknek nyitott gerince van. Ezt követően az internet segitségével találtak rá a nashville-i egyetem két orvosára, Dr. Joseph Brunerre, és Dr. Noel Tulipanra, akik már több mint 50 operációt végeztek nyitott gerincű gyermekeken magzati korban. Rövid időn belül sor került a beavatkozásra.

Michael Clancy fotográfus így emlékszik vissza:

Miközben egy orvos épp azt kérdezte, milyen sebességű filmet használok, a szemem sarkából láttam, ahogy a méh megmozdul, pedig senkinek a keze nem volt a közelében. Belülről rázkódott meg. Hirtelen a nyíláson kinyúlt egy kar, majd visszahúzódott, és csak egy kis kézfej látszott. Az orvos odanyúlt és megemelte, a kéz pedig reagált rá és megszorította az orvos ujját. Az orvos, mintha az erejét akarná felmérni, picit megrázta a kis öklöt, de Samuel erősen tartotta. Ekkor készítettem a fényképet. Olyan gyorsan történt, hogy a mellettem álló ápolónő megkérdezte: »Mi történt?« »A gyermek kinyújtotta a kezét« mondtam. »Ó, ilyet gyakran csinálnak« felelte.

Az operációt végző orvosok azonban cáfolják, hogy a magzat képes lett volna kinyúlni, és mintegy hálaként megszorítani a segítséget nyújtó kezet.

A gyermek nem nyújtotta ki a kezét. Érzéstelenítve volt, nem lehetett tudatában annak, mi történik.

Samuel Alexander Armas műtéti beavatkozásnak köszönhetően teljesen egészséges, szeret sétálni, és bogarakat keresgélni.

Forrás: www.vidayfamiliacr.blogspot.com
Forrás: www.vidayfamiliacr.blogspot.com

Források: www.worldfamousphoto.comrarehisoricalphotos.com, j-source.ca, michaelclamcy.com

oszd meg!