Filmzajszinkron

A valódinál is igazibb

Vannak a filmekben olyan hangok, amik nem léteznek a valóságban, mint egy űrsikló, lézerkard, kitalált szörny, vagy épp egy agyat marcangoló zombi hangjai. Ezen kívül léteznek a valóságot kísérő természetes zajok, hanghatások, vagy épp atmoszférák, amiket szintén hallunk a filmekben, de gyakori, hogy nem is azt halljuk, amit hallani vélünk. A létező környezet hangja gyakran zsúfoltabb, mint amennyire szükség van.

Vagy épp az igazi csonttörés hangjánál sokkal valóságosabb, ha egy csizmában kagylótésztára taposnak.

A hanghatásokra specializálódott szakemberek feladata, hogy a néző a leginkább megfelelő hangot hallja. Ez a cikk róluk és az általuk létrehozott zajokról szól.

[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=9TjxvA4kjwM” width=”640″ height=”440″]https://www.youtube.com/watch?v=ZJIoIEPz4RY[/su_youtube]

Gondolkodtál már azon, hogy amikor a Jurassic Parkban a T. Rex megeszi az ügyvédet, mit is hallasz? Még ha így is tettél, arra biztos nem tippeltél, hogy ez a szétfröccsenő belsőségeket tökéletesen visszaadó hang egy kukorica csutkáján csámcsogó lótól származik. Pedig de!

Nyilvánvalóan rengeteg szűrőn, effekten és megfelelő utómunkán is múlik a tökéletes hatás, de most a hangtechnikusok munkájára nem térnék ki. Természetesen több hangsávot hallunk egyszerre, és léteznek a nagy stúdiókban katalogizált hangkönyvtárak is, de ez alkalommal erről sem esik szó.

Miért kell szimulálni a valóságot? Hát azért, mert a valóság néha nem eléggé életszagú. Ezért mesterségesen kell létrehozni a való világ hangjait. Van olyan is, hogy a kettő egybeesik, de nem túl gyakori. Ilyenkor jönnek képbe a zajszinkron hangmérnökök, vagy ismertebb néven a foley artistok.

[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=OONaPcZ4EAs#t=157″ width=”640″ height=”440″]https://www.youtube.com/watch?v=ZJIoIEPz4RY[/su_youtube]

A mindennapi hangok utánzására hivatott foley felvétel az Universal stúdió alkalmazottja, Jack Foley után kapta nevét, aki az elsők között próbálkozott az eljárással. Munkája lényege, hogy a valóság érzetével, és a tér mélységével töltse fel a képkockákat. A párbeszédet tartalmazó hangsávokra minden egyebet a foley artistok álmodnak meg. A lényeg, hogy minden látható egyben hallható is legyen. Ez kérem szépen amúgy is nézői szükséglet.

De a zörejművészek miért is jobbak a környezet hangjánál? Ha mondjuk egy gyalogátkelőhelyre gondolunk, akkor itt a közlekedő járművek és az utcazaj elnyomják a gyalogosok lépteinek zaját, de ha ezt filmen nézzük, akkor oda vannak keverve a zebrán áthaladók cipőkoppanásai. Ha nem így lenne, akkor valami furcsa hiányérzete támadna a nézőnek.

[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=XHa98mDfOR4″ width=”640″ height=”440″]https://www.youtube.com/watch?v=ZJIoIEPz4RY[/su_youtube]

Ez az oka, hogy a forgatáson rögzített hang lényegében a párbeszéd, minden más környezeti hangot próbálnak kizárni a felvétel során, aztán ezeket utólag készítik el. A léptek koppanása mellett a széknyikorgás, kulcscsörgés, az autó motorjának zúgása és még számtalan hanghatás utólag kerül a filmre. Nyilvánvalóan ezt nem egy ember végzi. A zörejművészek együtt dolgoznak a hangmérnökkel, egy sound designerrel, aki gyakran előre megtervezi, milyen hangokat kell majd hallani, a hangvágóval, még van egy hang effekt vágó is, az ő munkájukat segíti a helyszíni hangmérnöké, aki gyakran üres atmoszférákat vesz fel a forgatási helyszíneken a jeleneteken kívül (lásd: Lisszaboni történet), van még mikrofonos, egy hangfelvevő, utószinkron hangmérnök és egy zenei hangmérnök. Ideális esetben kölcsönösen támogatják egymás munkáját, hiszen csak a köztük létrejött összhang eredményezhet tökéletes végeredményt.

Számomra a legizgalmasabb ezek közül a kísérő hanghatások megteremtése. El sem hiszed, milyen meglepő tárgyakat hívnak ehhez segítségül. A hangokat ráadásul sok esetben el is túlozzák a kívánt hatás elérése érdekében.

Más oka is van a gondos szervezésnek, és az utólagos hangkeverésnek. Képzeljük el, hogy rossz a helyszíni hang, sok a háttérzaj. Ilyenkor rendszerint megkérdezik a vágót, hogy azt simán le tudja venni onnan ugye? De nem! Sehogy nem tudja eltávolítani sem a vágó, sem a hangtechnikus csapat a már meglévő zajt. Ebben hasonlít a rossz hangsáv a kiégett képhez.

Ha minden klappol, akkor a felvett hangot összekeverik az atmoszférával, az utószinkronnal, a zörejekkel, zenével, stb., és megszületik a film végleges hangsávja.

[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=-LXBFmNRDwU” width=”640″ height=”440″]https://www.youtube.com/watch?v=ZJIoIEPz4RY[/su_youtube]

Engem nagyon izgatott, hogy mit is hallok a filmekben, úgyhogy összegyűjtöttem a legérdekesebb hangeffekteket, amit foley artist állít elő. Tudtam, hogy a zeller eltörése nagyon jó csonthoz, meg a dinnye szaftos cuppanása egy beszakadó kopnyához, de ezeknél sokkal izgalmasabbak is léteznek. Következzék hát egy felsorolás a teljesség igénye nélkül:

• madár szárnycsapásai – jegyzettömb lapjainak suhogása
• sárkány szárnycsapásai – egy esernyő vad nyitogatása
• kiadós hányás – szétázott kukoricapehely öntése egyik tálból másikba
• derült égből fasírt – nedves rongy többszöri földhöz csapkodásának szaftos csattanása
• bunyó – nagy darab hús püfölése, vizes törölköző falhoz vágása egy félbetörő ceruza hangjával keverve, kaliforniai paprika elroppantása
• kungfu ütés – csúzli kilövésének zip hangja közben csattanó ostor
• nyílt törés – király rák feltörése, ami egyszerre „csontos” és „húsos” hang
• idegen lény tojásának kilökődése – langyos kutyakaja kinyomása egy zsíráztatta, lucskos fóliából
• A Pacific Rim robotjai felképelnek egy felhőkarcoló méretű űrlényt – fagyasztott pulyka fémkonténerre ejtése 40 méter magasból

További böngészéshez használd a jelölt forrásokat! A meglepetés garantált.

 

forrás:

http://www.wired.co.uk/magazine/archive/2011/06/how-to/how-to-make-movie-sound-effects
http://www.wsj.com/articles/SB10001424052702303345104579284612200303606
http://www.epicsound.com/sfx/