Elég már a zombikból 1 – Freddy Krueger
Az van, hogy én tényleg nagyon bírom a zombifilmeket, mégis sikerült besokallnom. A The Walking Dead sikerén felbuzdulva mostanában mindenki élőhalott témában próbál dobbantani. Az állandó „ilyet már láttam” érzés gyötör, ami horror-rajongóként elég szarul érint. Semmi friss, újszerű ötlet. Egyfolytában a százszor újraírt kliségyűjteményeket kapjuk. Pedig a horror kitermelt jó pár ikonikus figurát, és szeretném azt hinni, hogy nem ők voltak a teljes repertoár. Új sorozatunkban a filmtörténet leghatékonyabb gyilkológépeivel foglalkozunk, akik sokkal jobbak, mint a járkálók, harapdálók, vagy nevezzük őket bárhogy. Első delikvensünk a rémálmok netovábbja, aki annyira unalmasnak találta teljesen átlagos gondnok ujjait, hogy késekben végződő kesztyűt fabrikált magának. Hölgyeim és uraim, fogadják szeretettel Freddy Kruegert!
Egy kis életrajz
Fred Charles Krueger 1938 szeptemberében látta meg a napvilágot. Anyja egy Amanda Kruegerként ismert apáca, akit 1937-ben a munkahelyéül szolgáló elmegyógyintézet fogvatartottjai többször megerőszakolnak és súlyosan bántalmaznak. Ezután minden erejét összeszedve munkahelyét és múltját hátrahagyja, hogy a gyermeknevelésnek szentelje életét.
Csakhogy fia, a kis Freddy, hamar elkezd furcsán viselkedni.
Sok időt tölt magányba burkolózva, ami önmagában nem jelentene gondot, ha kedvenc időtöltése nem a kisállatok kínzása volna. De az. Aztán 11 évesen megvágja anyját egy konyhakéssel, ezért javítóba kerül.
Az ezt követő években mostohaszülők sora kíséri életét, ráadásul az iskolában is gúnyolódások célpontja lesz „származása” miatt. Végül visszakerül anyjához, de gyilkos vágyai eluralkodnak rajta, aminek az utca kutyái és macskái látják kárát. Dexter Morgan is így kezdte.
Amikor anyját ismételten bántalmazza, újra nevelőszülőkhöz kerül. Pontosabban egy iszákos redneckhez, aki rendszeres ütlegeléssel próbálja jobb belátásra bírni. Eredménytelenül. Freddy 19 évesen a saját maga köszörülte pengékkel végez vele.
1957-ben a springfieldi középiskola gondnoka lesz, majd feleségül veszi a valódi énjéről mit sem sejtő Loretta Johnsont. Freddy igazi szerető férj, amikor épp nem prostikat erőszakol és bántalmaz. Katherine névre keresztelt lánya születése után visszavesz, és egy ideig nem követ el erőszakos cselekményeket. Ez bizonyára nagyon untatja, mert alig egy évvel később elhatározza, hogy az összes springwoodi gyereket megöli. Biztos a gyerekkori sérelmek miatt.
Otthona kazánházában gyilkoló eszközök megannyi változatát készíti és rejti el, majd vesz egy fagylaltosautót is a gyerekrablásokhoz. Ráadásul áthelyezteti magát a helyi általános iskolába, hogy közelebb legyen a gyerekekhez, akiknek szülei vélhetően az ő gyermekkorának kegyetlenkedő gyerekei. Bosszúhadjárata kellékeit végül felfedezi felesége. Ez az utolsó dolog, amit felfedez életében. Freddy megöli, és bár gyermeke nevelőszülőkhöz kerül, őt végül felmentik.
Az 1967-et követő 3 évben több, mint 10 gyerek esik áldozatul a „Springwood mészárosa” néven elhíresülő gyilkosnak, akit 1970-ben végül letartóztatnak. A vizsgálat során semmit nem találnak ellene, ráadásul egy aláíratlan házkutatási végzés miatt ismét felmentik a rémet. A szülők végső elkeseredésükben a törvényt megkerülve szörnyű lépésre szánják magukat. Freddyre gyújtják saját házát, aki a legendás kazán tövében halálra ég. Anyja, Amanda Krueger a történtek miatt felakasztja magát.
Na ez már eleve egy rohadt jó előzményfilm lehetne. (Helyette kaptunk egy szánalmas remake-et Robert Englund nélkül.)
A történet csak most kezdődik
Wes Craven 1984-ben dirigálta első alkalommal Robert Englundot a felismerhetetlenségig összeégett Freddy szerepében. A gyerekgyilkos halála után 10 évvel indítja a történetet, gyilkosunk ugyanis lepaktál valamiféle démonokkal, így rémálmokban térhet vissza a springwoodi tinédzserek álmaiban. Az álomvilágban elszenvedett sérülések pedig manifesztálódnak a való világban. Szóval Freddy egyfajta élőhalott. Nem olyan agyhalott fajta, mint a megszokott zombik. Ő tényleg egy összetett, jól kidolgozott karakter, amihez Englund játéka is nagyon sokat tesz hozzá. Mázli, hogy nem ő lett Han Solo. Szóba került, tényleg! Mondjuk erről a szerencséről lehet, hogy Englund másként vélekedik.
A szerep annyira ráégett a színészre, hogy nem is tudott kitörni belőle soha. Számos B szériás horrort adtak el azzal, hogy főszerepben az arc, aki a Freddy Krueger volt. Pedig ha Wes Craven keze alatt ilyet tudott nyújtani, akkor biztosan volt tehetsége. Egy világ parázott be tőle. A zöld piros csíkos pulcsi, a késes kesztyű pengéinek csikorgása, a megkormolt barna kalap és az égési sérülések persze önmagában is sokkolóak, de nem ezek miatt nyert a film. Tényleg jó volt a főszereplőválasztás.
Wes Craven slasherjéhez sorozatgyilkosokról szóló újságcikkeket olvasott, a legendás pulcsit egy tébolyodott hajléktalanról mintázta, a Freddy név pedig a rendezővel gyerekkorában kegyetlenkedő iskolástársától ered. Aztán az újságokat bújva belefutott egy igazán fura sztoriba, ami kambodzsai bevándorlókról szólt, akik némi vergődés és sikoltozás után álmukban lelték halálukat. Tucatjával. A boncolási eredmények semmiféle magyarázattal nem tudtak szolgálni, a halál okát hirtelen bekövetkezett megmagyarázhatatlan halál szindrómának nevezték.
Az meg mi?
Tudni illik még, hogy Johnny Depp Hollywood legvéresebb bemutatkozását hozza a franchise első részében, a főszereplőn 11 sminkes dolgozott napi 3 órában, Freddy Springfieldben is tiszteletét tette a Simpson család kanapéján, és egy alkalommal együtt reppelt Will Smithel a Nightmare on My Street című dalban. Elkészült egy roppant gyenge remake és egy sokat vitatott folytatás, amiben Freddy a Péntek 13-as Jasonnel csap össze. Szerencsére nem készült el a Freddy vs. Jason vs. Ash, mert Sam Raimi nem akart hallani Ash ilyen durva kiheréléséről. (Amúgy Ash visszatér az Evil Dead tévésorozatban nemsokára, de erről majd máskor.)
A film eredeti zenéjéről pedig csak ennyit:
[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=i-_Xx9Dn0aI” width=”640″ height=”440″]https://www.youtube.com/watch?v=ZJIoIEPz4RY[/su_youtube]
Brrr… Legjobb paráztatós filmzene evör.
Freddy félelemmel táplálkozik, és az étrendje igen változatos. Ahány halál, vagy rémisztés, annyiféle. Erősebb lesz tőle. Minél erősebb, annál játékosabb, és annál inkább szórakozik a soron következő áldozattal, mielőtt kivégzi. Érted, hogy az tovább féljen. Családjával az Elm utca 1428-as számú házát lakta. Nem kell nagyon aggódnunk miatta Magyarországon, ugyanis csak Springwoodban hatékony. Egyelőre. A valóságba áthozható, és bár itt is kemény ellenfél, sérülékennyé válik. Viszont amíg odaát van, a rémálmok földjén…
Hogy ölsz meg valamit, ami nem is létezik?
Az ismert filmes sorozatgyilkosok legjobbja. Módszerei minden képzeletet felülmúlnak. Nem egy macsetével, késsel, vagy fejszével ismétli önmagát, hanem minden alkalommal megadja a módját. Meg még halhatatlan is. Az álmok világa amúgy sem egyszerű pálya, ráadásul ott ő irányít, bármi megtörténhet, és ami történik, annak nincs köze ahhoz a logikához, ami az emberi gondolkodást irányítja. Az áldozatok gondolkodását. Freddy világa leginkább a poklot idézi, ami minden alkalommal személyes, mindig az aktuális áldozat félelmére fókuszál. Van, hogy azt hiszed felébredtél, de csak az álom újabb szakaszába léptél. Pofánröhög, aztán végez veled.
[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=MRQwxpM1Y10″ width=”640″ height=”440″]https://www.youtube.com/watch?v=ZJIoIEPz4RY[/su_youtube]
És minden pokolian vicces és kivételesen kegyetlen szabályt Freddy hoz.
Lehet persze próbálkozni. Kávé, drogok, vagy csak úgy rohadt kemény vagy, és ébren maradsz. De nem maradsz. Hiába minden, előbb vagy utóbb elalszol. Az ember természeténél fogva nem tehet mást.
És ha elalszol, meghallod a verset:
„Egy, kettő, Freddy érted jő,
Három, négy, az ajtót zárd be észnél légy,
Öt, hat, a kereszt nem óvhat,
Hét, nyolc, ébren forgolódsz,
Kilenc, tíz, többé ne aludj el.”
források: