A sosem volt ló most Pécsett áll

Leonardo da Vinci álmodta meg azt a lovat, melyet pár száz év után építettek meg Pécsett. 13 tonna reklám rövid története.

Az olaszoknak sosem kellet a szomszédba menni, ha a művészetekről van szó.

Na jó, az elején talán átvettek egy nagyjából komplett rendszert – ábrázolásmódokkal, mitológiai alakokkal, istenekkel – a görögöktől, de ettől eltekintve mindig is kreatív alkotók voltak. Sőt azonnali fejlesztésbe kezdtek mind a humán, mind a reál vonalon, legyen szó irodalomról, építészetről, képzőművészetről, vagy jogrendszerről. Nagyon sok mindent köszönhetünk a rómaiaknak. De ezt Brian és barátai talán jobban tudják.

A világban a dolgok fejlődése legtöbbször több párhuzamos vonalon fut egyidejűleg. A kreatív képzelet szül új megoldásokat  – legyen az technikai vagy gazdasági ötlet -, és azok visszahatva lehetőséget adnak új ötletek megvalósítására.

A középkor lefutásával, a reneszánsz éledésével gondolkodásbeli változások kezdődtek. Igény volt a gazdasági haszonra. A bankrendszerek fejlődése magával hozta a kamatos-kamat számítás módszerét – ám ehhez már nem voltak jók a római számok. És ekkor – és igen csak ekkor – átvette Európa az arab számokat. Abban ugyanis van nulla meg helyi érték. Ez utóbbival meg lehet osztani-szorozni. Például kamatos-kamatot. Így elindult a pénzügyi fejlődés, majd a technikai és tudományos előremenetel is.

Lehetett nagyot álmodni. Például hatalmas bronz lovat.

Mint a rodoszi kolosszus is, a legtöbb műalkotás két lábon áll. A mű megálmodását és megvalósítását bíró ember az egyik láb a mecénás meg a másik.

Esetünkben a Sforza család adta a pénzt és Leonardo a művet.

Ám ez a mű valójában nem két lábon állt, hanem hármon.
Vagy mégis kettőn.
Vagy négyen?
Vagy egyen sem?

Ezt kifejtem bővebben.

Előtte azonban egy kis kitérő.

Krimibe illő módszerrel tett szert az itáliai géniusz csodálatos anatómiai képzettségére, és ezáltal vált zseniális szobrásszá és festővé. Állítólag. Meg hát tehetséges is volt.

Számtalan holttestet lopott el, és ezek felboncolásával tanulta meg az anatómiát. Elemző gondolkodása arra vezetett, hogy nem a puszta látványt festette meg, hanem azt is tudta, hogy egy mosolynál, egy mozdulatnál mely izmok és mely csontok miként működnek együtt, hogyan alakítják a formákat.
Hullarablás? Hm.
Sokan vannak, akik ezt nem látják bizonyítottnak, bár szerintem mindegy most már.

De vissza a lóhoz.

Most akkor hány lábon állt a ló?

Két vázlatot is készített Leonardo.

Az egyiken egy nyugodt testtartású, egy lábával előrelépő ló szerepelt – ez három lábon állt.

Egy másik változatban a két hátsó lábán álló, ágaskodó jószág látható. Olyasféle, mint amilyen Delacroix a Vihartól megvadult ló (vagy Villámlástól megriadt ló) című festményén topog. Ez lenne a kétlábú. Illetve nem. Mivel Leonardo a statikához is értett, így tudta, hogy egy ilyen szobor nem állna meg. A valóságban egy ágaskodó ló mozdulatban van. Az állat lendülete (mozgási energiája) az, ami képes a hatalmas súlyt megtartani pusztán két lábon. (De csak egy pillanatra.) Egy szobornál azonban nincs lendület. Nincs mozgás. Így ezen a vázlaton egy trükkhöz folyamodott a mester. A két levegőben kalimpáló láb alá egy legyőzött katonát tervezett – aki épp eltaposva érezheti magát. Ő lett volna a szobor fél támasza.

Ám tulajdonképpen egy lábán sem állt a ló, mert nem épült meg. Kisebb méretű másolatok, vázlatok készültek, illetve egy viasz váz változat is – a szobor öntőforma megalkotásához. De a szobor nem.

Történt ugyanis, hogy a Sforza család balhéba keveredett, háborúskodni ment. Összepakoltak, és ágyúöntéshez elvitték a bronzot. Művészet támogatási alap költségvetés módosítás – a reneszánsz korban.
Művészet – kamatos-kamat : 0-1.

Szerencsénkre azonban korunkban a technika és a szándék lehetővé tették, hogy megépüljön a ló. Olasz művészek a korabeli vázlatok alapján megtervezték és összerakták a három lábon álló verziót. Műgyantából. Nyolc és fél méter magasra. Pécsett. (is)

Jelmondatuk: grandiózus művészeti kiállításnak – grandiózus reklám.

És beállították az út közepére. Mert egy ekkora lónak teherbíró alap kell. Még ha műanyagból is van. Mert 13 tonna.

[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=8Dsx7CvYs70″ width=”650″ height=”440″]https://www.youtube.com/watch?v=QUm04OmjZMA[/su_youtube]

A művészet végre megszerezte a becsületgólt.