A Föld halála
1933-ban egy üstökös majdnem összeütközött a Földdel, de végül mégse. Űrutazás, delejes vihar, szerelmi háromszög a legelső magyar sci-fi-némafilmben.
Szóval, kezdjük ott, hogy tegye fel a kezét az a geek, aki tudja mi volt az első hazai sci-fi mozi!
Igen látom, ahogy a harminc pluszos star wars-on legeltetett rajongó, padból kiesve jelentkezik, bekiabálva a szerinte evidens megoldást: Pirx kapitány kalandjai!
Igen látom, ahogy a geekek geekje, aki gyermekkorában a Metropolis karcos zongoramelódiáin elálmosodva Asimov köteteken hajtotta álomra a fejét, szerényen a galaktikus ismeretek füzet szélére felírja ceruzával, majd kiradírozza: Hamza D. Ákos 1942-ben készült időutazós, Karádi Katalinos, egyébként egészen szórakoztató agymenése, a Szíriusz.
Az igazság ennél sokkal de sokkal izgalmasabb, szóval mindenki leülhet, egyes.
Kincs a padlásról
Körülbelül 15 évvel ezelőtt egy idős hölgy toppant be a Magyar Filmarchívumba azzal, hogy egy bontásra ítélt villa padlásán rengeteg régi filmtekercset találtak. Mint kiderült, a villa tulajdonosa Farkas Károly volt, aki a 40-es években vígan tengette az inkább kevésbé sikeres mint sikeres filmvállalkozók mindennapjait. Az ő alkalmazásában állt egy Deutsch Richárd nevű, zsidó származású, önjelölt rendező-színész ember, aki 1944-es deportálása előtt Farkasra bízta amatőr filmkészletét azzal, hogy őrizze meg számára, amíg vissza nem tér a táborból. Sok más hasonló sorstársához hasonlóan, sajnos Deutsch sem állhatott újra a kamera mögé (elé).
A szóban forgó filmet Deutsch még 1933-ban készítette Lénárd Endre rendezővel. A kb. 45 perces néma mozi olyannyira jól sikerült, hogy egy háború előtti lengyel filmfesztiválon díjat is nyert (13 nemzet 83 filmjéből a 8. lett), amely rendezvény keretein belül, eddig ismeretlen körülmények között, szinte teljesen megsemmisült. Sokat lendített a mozi végleges elenyészésén az a tény, hogy a filmből egyetlen kópia készült, ugyanis szűkös anyagi keretek miatt az operatőr 9,5 mm-es filmre forgatott, aminek legfőbb ismérve, hogy nincs negatívja, így amit befűztek a gépbe – eltekintve az utólagos vágástól, férceléstől és a Pathé típusú kopírgéppel előállított vizuális effektektől – az maga volt a végtermék.

A padláson talált többi amatőr film viszonylag használható állapotban került elő, sőt a dobozok tartalmaztak leírásokat, jegyzeteket is, de a maradványok átvizsgálása után egyértelművé vált, hogy a legizgalmasabb felfedezésnek a nagyrészt megsemmisült, A Föld halála címet viselő, holdutazásról szóló sci-fi bizonyult.
A történet újra összeáll
A töredékekről hamar kiderült, hogy azok főként a jobb sorsra érdemes film kivágott jelenetei, amelyből a Filmarchívum munkatársainak odaadó és kitartó munkájával nem csak egy közel 18 perces összeállítást sikerült összehegeszteni, de a film története is kibontakozhatott előttük, és előttünk is, amely röviden a következő:
A jövőben járunk, 1950-et (!) írunk. Philippe Ferrand (Lányi László) csillagász megdöbbenve konstatálja, hogy az általa felfedezett üstökös pályája galád módon pontosan keresztezi a Föld pályáját, amiből egyenesen kikövetkeztethető a nagy bumm, plusz grátisz az emberiség teljes megsemmisülése. Philippe megosztja balsejtelmeit a médiával, de hasonlatosan a mai Bors-Blikk effektushoz, senki sem hisz neki.
Egyedül legjobb barátját, William North-ot (Deutsch Richárd) és annak gyönyörű menyasszonyát Grace Reiney-t (Rajnai Erzsi) – akibe nem mellesleg Philippe halálosan szerelmes – tudja meggyőzni, építsenek egy űrhajót, és lazuljanak a Holdon, amíg le nem csendesül a nagy galaktikus randevú és világégés.
Számos kaland és viszontagság után (delejes vihar (!), leszállási nehézségek) meg is érkeznek a Holdra, ahol a tudós megdöbbenve tapasztalja, hogy csillagász diploma kuka, az összes számítása hibás, az üstökös nagyon nem akar összeütközni az anyabolygóval. Ez akár jó hír is lehetne minden földlakónak, kivéve persze a szakmai önérzetében erősen sértett Philippe-et. És erre rátesz egy lapáttal Grace egyértelmű visszautasítása szerelmes közeledését illetően.
Ez már sok az asztronómusnak, és úgy dönt, véget vet az életének. Ez a terv bezzeg sikerül. Barátai eltemetik a Holdon, majd kéz a kézben visszautaznak az immár bizonyítottan biztonságos Földre.
Szerintem már ez is borzasztó érdekesen hangzik, tekintve, hogy 1933-at írunk. Engem személy szerint megmagyarázhatatlan, jóleső borzongás járt át a home made díszletek, papírmasé szkafanderek és a Duna partján forgatott holdfelszíni jelenetek láttán, és abban is biztos vagyok, hogy odaadnám a teljes Pepsis star wars kártyagyűjteményem, csak egyben lássam a művet.
Lássuk hát, mi maradt meg belőle:
[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=ZJIoIEPz4RY” width=”650″ height=”440″]https://www.youtube.com/watch?v=ZJIoIEPz4RY[/su_youtube]
forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
http://manda.blog.hu
