Egy fiú, egy kutya, egy világvége
Posztmodern posztapokalipszis, avagy hogy jön össze egymással Snoopy és az világvége
Minden mindennel összefügg, és minden mindenre hatással van, ezt már Dirk Gently holisztikus nyomozó is belátta (Douglas Adams másik híres [kétrészes] trilógiájának főszereplője). Különösen látványos ez a művészetekben, film készül képregényből, dal születik a regényhősről, festmény a filmből.
Az egész onnan indult, hogy találtam egy rajzot, ezt:

Max Dunbar koncepcióját Vitali Iakovlev rajzolta és Sean Ellery színezte.
A kép Charlie Brown-t és kutyáját, Snoopy-t ábrázolja posztapokaliptikus környezetben, és eléggé menő szerintem.
Ez itt legalább három téma találkozása – az eredeti Peanuts képregényeké, a posztapokaliptikus történeteké és a modernebb, Marvel-féle képregények világáé.
Peanuts
Van ugye a Peanuts, melynek főszereplője („a jó öreg”) Charlie Brown a mintás pólójában, és kutyája, Snoopy. Meg Woodstock, aki madár, és a többiek.


Az 50-es években indult képregénysorozat az elsők között volt, amelynek szereplői jól kidolgozott karaktereket kaptak, és meg is maradtak a karakterüknél. Charles M. Shulz 50 éven keresztül rajzolta, összesen 17897 csíkot rakott össze – az egyik legismertebb, legnépszerűbb képregényfolyam ez a képregények történetében.
Ez itt a legelső, kicsit még más stílusban:

Itt még nem viselte Charlie Brown a cikcakkos mintás pólóját, ami később a védjegyévé vált. Olyannyira, hogy ennyire:

Ugyanilyen fontos jellemzője a hajviselete – egyetlen kusza szál elöl -, valamint az is, hogy általában nem sikerül elrúgnia a rögbilabdát.
Mindezt pedig korrektül bele is építették a fenti rajzba. Talán annyi tévedés van a dologban, hogy Snoopy eredetileg beagle, a rajz pedig egy nehezen behatározható fajtájú ebet ábrázol.
A fiú és a kutyája
Ez pedig egy 1975-ös posztapokaliptikus filmnek a címe. A nagyon fiatal Don Johnson játszotta a főszerepét, és szintén igazi klasszikus.
Például az Eli könyvében (amit eléggé szeretek) amolyan easter egg-ként van egy poszter a filmről a szobában, ahol Eli eltölt egy éjszakát.

Ez az a poszter:
A film annyira klasszikus, hogy a Mad Max vagy a Terminator is vett át belőle ezt-azt, de a Fallout 3-ban is találni nyomokban a filmből.
Már a trailere is eléggé rendhagyó. Eleve azzal reklámozták, hogy R besorolású (vagyis 18+os), amitől manapság inkább óvakodnak a forgalmazók, nem hogy rájátszanának.
[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=gu9fESAlGc4″ width=”640″ height=”440″]https://www.youtube.com/watch?v=ZJIoIEPz4RY[/su_youtube]
Van itt minden, a fehérre meszelt bohócarcoktól (lásd még: Antonioni) az atom- és egyéb robbanásokon, lövöldözéseken és női testrészeken keresztül a szemétből összerakott járműveken közlekedő fura szerzetekig minden. Ha az egész filmre kíváncsi vagy, azt is megnézheted youtube-on:
[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=5BDxqhI9qDw” width=”640″ height=”440″]https://www.youtube.com/watch?v=ZJIoIEPz4RY[/su_youtube]
A két téma összetalálkozik
…egy harmadik stílussal Max Dunbar rajzolónak köszönhetően.
Dunbar olyan képregényekben utazik, mint a Vörös Szonja, a Dungeons and Dragons: Legends of Baldur’s Gate, vagy a The Mocking Dead.

A képregénymelók mellett van ideje fan artra is:

Így születhetett meg aztán, egy klasszikus képregény, egy klasszikus posztapokaliptikus mozi és egy képregényrajzoló (plusz két segítőjének) lelkesedéséből ez a kis aranyosság:

via: io9
