{"id":5234,"date":"2015-02-25T08:22:22","date_gmt":"2015-02-25T07:22:22","guid":{"rendered":"http:\/\/jammer.hu\/?p=5234"},"modified":"2015-02-25T08:22:22","modified_gmt":"2015-02-25T07:22:22","slug":"vilag-leghiresebb-fotoi","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/2015\/02\/25\/vilag-leghiresebb-fotoi\/","title":{"rendered":"A vil\u00e1g legh\u00edresebb fot\u00f3i I."},"content":{"rendered":"

A vil\u00e1g legh\u00edresebb fot\u00f3i \u00edgy vagy \u00fagy de hat\u00e1ssal voltak az emberis\u00e9gre. Egyes k\u00e9pek sokkol\u00f3an hatottak, m\u00e1sok meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanatokat, t\u00f6rt\u00e9nelmi szem\u00e9lyeket \u00f6r\u00f6k\u00edtettek meg, olykor \u00fagy ahogy azel\u0151tt m\u00e9g soha. T\u00f6bbs\u00e9g\u00fck jelk\u00e9pp\u00e9 v\u00e1lt. Hat\u00e1ssal voltak a popkult\u00far\u00e1ra \u00e9s az emberek gondolkod\u00e1s\u00e1ra. T\u00f6rt\u00e9net\u00fck legal\u00e1bb annyira \u00e9rdekes, mint az \u00e1ltaluk meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett t\u00e9ma.
\n<\/strong><\/p>\n

<\/p>\n

1. Szud\u00e1ni l\u00e1ny a seg\u00e9lyt\u00e1bor mellett (1994)<\/strong><\/h3>\n

 <\/p>\n

A fot\u00f3t Kevin Carter <\/em>fotogr\u00e1fus k\u00e9sz\u00edtette 1993 m\u00e1rcius\u00e1ban, egy szud\u00e1ni seg\u00e9lyk\u00f6zpontt\u00f3l egy kilom\u00e9terre. A kesely\u0171 a csontsov\u00e1ny gyermek hal\u00e1l\u00e1t v\u00e1rja, hogy egyen a holttest\u00e9b\u0151l.<\/p>\n

\"Kevin<\/a>
Kevin Carter: Sudan Famine UN food camp<\/figcaption><\/figure>\n

A fot\u00f3t 1993. m\u00e1rcius 26-\u00e1n publik\u00e1lta els\u0151k\u00e9nt a New York Times<\/em>, n\u00e9h\u00e1ny napon bel\u00fcl a vil\u00e1gon mindenhol megjelent. Az afrikai \u00e9hez\u00e9s szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Sokkolta az emberis\u00e9get.<\/p>\n

Felvetette tov\u00e1bb\u00e1 az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i etika egyik legfontosabb k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t is: vajon az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 dolga csup\u00e1n az objekt\u00edv tud\u00f3s\u00edt\u00e1s, vagy elv\u00e1rhat\u00f3 t\u0151le a seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s is?<\/p>\n

Cartert rengeteg t\u00e1mad\u00e1s \u00e9rte a k\u00e9s\u0151bb Pulitzer d\u00edjat nyert k\u00e9p miatt. Senki nem tudta ugyanis, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt a k\u00e9p elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se ut\u00e1n a gyermekkel, \u00e9s ezt Carter se tudta. A kattint\u00e1st k\u00f6vet\u0151en elhagyta a helysz\u00ednt, \u00e9s h\u00e1trahagyta a gyermeket. Az \u0151t \u00e9rt t\u00e1mad\u00e1sok ut\u00e1n k\u00e9s\u0151bb \u00fagy nyilatkozott, hogy percekig v\u00e1rt arra, hogy a kesely\u0171 kit\u00e1rja a sz\u00e1rnyait, de ez nem k\u00f6vetkezett be, \u00edgy megcsin\u00e1lta a fot\u00f3t, majd elkergette a madarat.<\/p>\n

A Pulitzer d\u00edj \u00e1tv\u00e9tele ut\u00e1n h\u00e1rom h\u00f3nappal, 33 \u00e9vesen \u00f6ngyilkos lett.<\/p>\n

A The Bang Bang Club <\/em><\/a> c\u00edm\u0171 2011-es film\u00a0egy n\u00e9gy f\u0151b\u0151l \u00e1ll\u00f3 fot\u00f3s csoport t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mes\u00e9li el, akik 1990-1994 k\u00f6z\u00f6tt D\u00e9l-Afrik\u00e1ban voltak az apartheid idej\u00e9n – k\u00f6zt\u00fck Kevin Carter \u00e9s vil\u00e1gh\u00edr\u0171 k\u00e9pe t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t is.<\/p>\n

\n

\u00a02. Fegyverlet\u00e9tel napja a Time Square-n (1945)<\/strong><\/h3>\n

 <\/p>\n

Alfred Eisenstaedt<\/em> 1945. augusztus 14-\u00e9n k\u00e9sz\u00edtette a k\u00e9pet, New Yorkban a Time Square-en. A jap\u00e1n kapitul\u00e1ci\u00f3t \u00fcnnepl\u0151 t\u00f6megben egy fiatal tenger\u00e9sz \u00f6r\u00f6m\u00e9ben minden l\u00e1nyt sz\u00e1jon cs\u00f3kolt, aki az \u00fatj\u00e1ba akadt.<\/p>\n

\"Aflred<\/a>
Alfred Eisenstaedt: V-J Day in Times Square<\/figcaption><\/figure>\n

A k\u00e9pen l\u00e1that\u00f3 feh\u00e9r ruh\u00e1s \u00e1pol\u00f3n\u0151, \u00e9s a tenger\u00e9sz cs\u00f3kj\u00e1t meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 k\u00e9pet egy h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb a Life<\/em> magazin teljes oldalon k\u00f6z\u00f6lte. R\u00f6vid id\u0151 alatt a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9t szimboliz\u00e1l\u00f3 ikonikus fot\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n

A t\u00f6rt\u00e9net tov\u00e1bbi pikant\u00e9ri\u00e1ja, hogy a megjelen\u00e9st k\u00f6vet\u0151 napon a New York Times<\/em> publik\u00e1lta Victor Jorgensen<\/em> fot\u00f3j\u00e1t, ugyanarr\u00f3l a p\u00e1rr\u00f3l.<\/p>\n

\"Victor<\/a>
Victor Jorgensen: Kissing the War Goodbye<\/figcaption><\/figure>\n

A szerepl\u0151k ugyanazok, csak m\u00e1s sz\u00f6gb\u0151l f\u00e9nyk\u00e9pezt\u00e9k \u0151ket. A k\u00e9pen nem l\u00e1tszik a Broadway \u00e9s a Hetedik sug\u00e1r\u00fat tal\u00e1lkoz\u00e1sa, a k\u00f6rnyez\u0151 \u00e9p\u00fcletek, \u00e9s a t\u00e9r m\u00e9rete, valamint az \u00e1pol\u00f3n\u0151 saj\u00e1tos l\u00e1btart\u00e1sa. Jorgensent<\/em> csup\u00e1n egy l\u00e9p\u00e9s v\u00e1lasztotta el a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 fot\u00f3 elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t\u0151l.<\/p>\n

Miut\u00e1n a k\u00e9p h\u00edres lett, t\u00f6bben is jelentkeztek, hogy \u0151k szerepelnek a\u00a0fot\u00f3n. 11 f\u00e9rfi neve mer\u00fclt fel.\u00a0A\u00a0k\u00e9peken alig l\u00e1that\u00f3 sebhelyek \u00e9s tetov\u00e1l\u00e1sok alapj\u00e1n (komoly fot\u00f3anal\u00edzisek ut\u00e1n) egy\u00a0George Mendon\u00e7a nev\u0171 matr\u00f3z lett a befut\u00f3. George t\u00f6rt\u00e9nete kiss\u00e9 pr\u00f3zaibb, mint amit a k\u00e9p sugall. \u00c9pp moziban voltak leend\u0151 feles\u00e9g\u00e9vel, Rit\u00e1val, amikor valaki bej\u00f6tt \u00e9s kiab\u00e1lni kezdett, hogy v\u00e9ge a h\u00e1bor\u00fanak. Rita \u00e9s George csatlakozni akartak az \u00fcnnepl\u00e9shez, de miut\u00e1n minden b\u00e1r t\u00f6mve volt, \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, v\u00e9gigs\u00e9t\u00e1lnak az utc\u00e1n, ekkor l\u00e1tta meg a n\u0151v\u00e9rt \u00e9s kapta el egy cs\u00f3kra. Ahogy k\u00e9s\u0151bb elmondta,\u00a0ivott m\u00e1r egy p\u00e1rat aznap. (Egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e1ll\u00edt\u00f3lag Rita is l\u00e1tszik a k\u00e9pen, a h\u00e1tt\u00e9rben.)<\/p>\n

Ez persze csak egy t\u00f6rt\u00e9net a sok k\u00f6z\u00fcl, tov\u00e1bbi jel\u00f6ltek \u00e9s bizony\u00edt\u00e1si elj\u00e1r\u00e1sok, vallom\u00e1sok \u00e9s poligr\u00e1fos vizsg\u00e1latok ut\u00e1n sem tudni 100%-os\u00a0biztons\u00e1ggal semmit\u00a0a p\u00e1r kil\u00e9t\u00e9r\u0151l. Viszont jelk\u00e9pk\u00e9nt \u00f6r\u00f6kre megmaradnak.<\/p>\n

\n

\u00a03. Afg\u00e1n menek\u00fclt l\u00e1ny(1984)<\/strong><\/h3>\n

 <\/p>\n

A 12 \u00e9ves afg\u00e1n menek\u00fclt l\u00e1nyt, Steve McCurry<\/em> f\u00e9nyk\u00e9pezte le, Peshawar<\/em> melletti menek\u00fcltt\u00e1bor iskol\u00e1j\u00e1ban. Rongyos ruh\u00e1ja, riadt tekintete a h\u00e1bor\u00fa h\u00e1tborzongat\u00f3 val\u00f3s\u00e1g\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi.<\/p>\n

\"Steve<\/a>
Steve McCurry: Afghan girl<\/figcaption><\/figure>\n

McCurry<\/em> a k\u00e9p elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en, nem gondolta, hogy b\u00e1rmiben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zne a t\u00f6bbi portr\u00e9fot\u00f3t\u00f3l, amit a menek\u00fcltt\u00e1borban k\u00e9sz\u00edtett. Elk\u00fcldte a t\u00f6bbi k\u00e9ppel egy\u00fctt National Geographic<\/em> magazinnak. A magazin \u00e9s a szakma azonban m\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelte, 1984-ben az \u00c9v Fot\u00f3s\u00e1nak v\u00e1lasztott\u00e1k. A f\u00e9nyk\u00e9pet ma a vil\u00e1gon mindenhol ismerik, az Amnesty International t\u00f6bb bross\u00far\u00e1hoz, poszterhez, \u00e9s napt\u00e1rhoz is felhaszn\u00e1lta.<\/p>\n

A k\u00e9pen l\u00e1that\u00f3 di\u00e1kl\u00e1nyt Sharbat Gul\u00e1nak<\/em> h\u00edvj\u00e1k. McCurry<\/em> a Natinoal Gographic <\/em>magazinnal kar\u00f6ltve 2002-ben felkutatta a h\u00f6lgyet. Amikor a fot\u00f3 k\u00e9sz\u00edt\u00e9sr\u0151l k\u00e9rdezt\u00e9k, elmondta, hogy m\u00e9rges volt, hiszen egy idegen f\u00e9rfi fot\u00f3zta le.<\/p>\n

\"Steve<\/a>
Steve McCurry: Sharbat Gula<\/figcaption><\/figure>\n

Sharbat Gul\u00e1t<\/em>, eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben csak k\u00e9t alkalommal fot\u00f3zt\u00e1k, els\u0151k\u00e9nt 1984-ben, majd 2002-ben. Mindk\u00e9t fot\u00f3t Steve McCurry<\/em> k\u00e9sz\u00edtette.<\/p>\n

\n

\u00a04. Albert Einstein (1951)<\/strong><\/h3>\n

 <\/p>\n

Albert Einstein<\/em> minden id\u0151k tal\u00e1n legn\u00e9pszer\u0171bb figur\u00e1ja. Relativit\u00e1s elm\u00e9lete alapjaiban v\u00e1ltoztatta meg a fizikai gondolkod\u00e1st a 20. sz\u00e1zadban. Az al\u00e1bbi fot\u00f3t Arthur Sasse<\/em> k\u00e9sz\u00edtette r\u00f3la 1951. m\u00e1rcius 14-\u00e9n.<\/p>\n

\"Arthur<\/a>
Arthur Sasse: Abert Einstein<\/figcaption><\/figure>\n

A k\u00e9p a fizikus 72. sz\u00fclet\u00e9snapi bankettj\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt. A fot\u00f3sok, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k k\u00f6rbe\u00e1llt\u00e1k a tud\u00f3st, hogy egy mosolyg\u00f3s k\u00e9pet k\u00e9sz\u00edtsenek r\u00f3la. Einstein azonban nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben \u00f6r\u00fclt a felhajt\u00e1snak, ez\u00e9rt vonakodva egy kelletlen mosolyt v\u00e1gott, majd mormogott valamit, kiny\u00fajtotta a nyelv\u00e9t, \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n h\u00e1tat ford\u00edtott. Ezt a pillanatot siker\u00fclt elkapnia Arthur Sassenak.<\/p>\n

Einstein portr\u00e9ja az egyik legnagyobb hat\u00e1s\u00fa k\u00e9p lett a t\u00f6rt\u00e9nelemben. Megv\u00e1ltoztatta az \u00e1ltal\u00e1nos n\u00e9zetet, ahogy az emberek a tud\u00f3sokr\u00f3l gondolkodtak. Felmer\u00fclt, hogy hihetetlen talentumuk mellett esetleg\u00a0humoruk is lehet.<\/p>\n

A fot\u00f3 jelent\u0151s hat\u00e1ssal volt a popkult\u00far\u00e1ra is. Haszn\u00e1lt\u00e1k k\u00f6nyvek, magazinok, \u00e9s\u00a0p\u00f3l\u00f3minta lett bel\u0151le, szimb\u00f3lumm\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n

Maga Einstein <\/em>is szerette a k\u00e9pet. \u00dcdv\u00f6zl\u0151lapk\u00e9nt k\u00fcldte el bar\u00e1tainak.<\/p>\n

Egy aukci\u00f3n a legdr\u00e1g\u00e1bb Einsteinr\u0151l<\/em> k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pk\u00e9nt kelt el, potom 72,300 doll\u00e1r\u00e9rt.<\/p>\n

\n

\u00a05. Nagasaki (1945)<\/strong><\/h3>\n

 <\/p>\n

A k\u00e9pen az 1945. augusztus 9-\u00e9n Nagasakiraledobott atombomba robban\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 gombafelh\u0151 l\u00e1that\u00f3. A fot\u00f3t a U.S. Air Force <\/em>egyik szerel\u0151je k\u00e9sz\u00edtette. Pontosan nem tudni, hogy ki. A k\u00e9p a New York Times <\/em>has\u00e1bjain jelent meg.<\/p>\n

\"U.S.<\/a>
U.S. Air Force: Nagasaki mushroom cloud<\/figcaption><\/figure>\n

A bomb\u00e1t egy P29-es Superfortress<\/em> bomb\u00e1z\u00f3 sz\u00e1ll\u00edtotta, beceneve Bockscar<\/em>. A plut\u00f3nium bomb\u00e1t „Fat Man”<\/em>-re keresztelt\u00e9k. A bomb\u00e1t reggel 11:02 perckor dobt\u00e1k le a csendes kik\u00f6t\u0151v\u00e1rosra, Nagasakira. 20.000 dinamit erej\u00e9vel \u00e9rt fel a v\u00e9ghezvitt puszt\u00edt\u00e1s. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 40.000 halott, \u00e9s t\u00f6bb ezer sebes\u00fclt esett \u00e1ldozat\u00e1ul, valamint ut\u00f3hat\u00e1saiban tov\u00e1bbi 30.000 ember halt meg. A Hiroshim\u00e1ra \u00e9s Nagasakira m\u00e9rt atomt\u00e1mad\u00e1s egyben a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9t is jelentette.<\/p>\n

Forr\u00e1sok: worldsfamousphotos.com<\/a>, getty.edu<\/a>, wikipedia.org<\/a>, lomography.com<\/a>, nationalgeographic.com<\/a>, wheatich.wordpress.com<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A vil\u00e1g legh\u00edresebb fot\u00f3i \u00edgy vagy \u00fagy, de hat\u00e1ssal voltak az emberis\u00e9gre. T\u00f6bbs\u00e9g\u00fck jelk\u00e9pp\u00e9 v\u00e1lt. T\u00f6rt\u00e9net\u00fck legal\u00e1bb annyira \u00e9rdekes, mint a t\u00e9m\u00e1juk.<\/p>\n","protected":false},"author":6,"featured_media":5296,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"colormag_page_container_layout":"default_layout","colormag_page_sidebar_layout":"default_layout","footnotes":""},"categories":[12],"tags":[105,117,740,937,1287],"class_list":["post-5234","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foto","tag-afgan-menekult-lany","tag-alber-einstein","tag-kevin-carter","tag-nagasaki","tag-the-kiss"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5234","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/users\/6"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=5234"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5234\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5234"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=5234"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=5234"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}