{"id":2778,"date":"2015-11-25T09:10:47","date_gmt":"2015-11-25T07:10:47","guid":{"rendered":"http:\/\/jam.pecsma.hu\/?p=2778"},"modified":"2026-02-14T00:25:26","modified_gmt":"2026-02-13T22:25:26","slug":"7-vilaghiru-tech-ceg-logoja-tortenelem","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/2015\/11\/25\/7-vilaghiru-tech-ceg-logoja-tortenelem\/","title":{"rendered":"A vil\u00e1gh\u00edr\u0171 c\u00e9gek sem voltak mindig vil\u00e1gh\u00edresek – egy kis log\u00f3t\u00f6rt\u00e9nelem"},"content":{"rendered":"

Az arculatok v\u00e1ltoznak, id\u0151r\u0151l id\u0151re friss\u00fclnek, k\u00f6vetik a divatot – az\u00e9rt n\u00e9ha el\u00e9g vicces l\u00e1tni, hogy n\u00e9ztek ki eredeti form\u00e1jukban<\/strong><\/p>\n

<\/p>\n

Apple<\/h3>\n

K\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl a vil\u00e1g legh\u00edresebb \u00e9s legismertebb log\u00f3ja, \u00e9s nem ok n\u00e9lk\u00fcl. Ha eltekint\u00fcnk att\u00f3l, mit tudnak az Apple term\u00e9kek \u00e9s mit nem, mennyire divat vagy mennyire min\u0151s\u00e9g (\u00e9s most tekints\u00fcnk is ezekt\u0151l el), a c\u00e9g arculata zseni\u00e1lis. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg\u00a0nincs olyan fiatal, aki ne ismern\u00e9 fel b\u00e1rhol, b\u00e1rmikor, van jelent\u00e9se is,\u00a0kapcsol\u00f3dik hozz\u00e1\u00a0\u00e9let\u00e9rz\u00e9s, t\u00f6k\u00e9letesen m\u0171k\u00f6dik.<\/p>\n

Na de nem volt ez mindig \u00edgy.<\/p>\n

1976-ban, a c\u00e9g indul\u00e1sakor ez volt az alma helyett:<\/p>\n

\"apple-original-logo\"<\/a><\/p>\n

Mint egy sz\u00e9pen kidolgozott 17. sz\u00e1zadi metszet. El\u00e9g fura volna ezt a log\u00f3t l\u00e1tni a modern vonalvezet\u00e9s\u0171, feh\u00e9r high-tech k\u00fcty\u00fck\u00f6n, nem?<\/p>\n

\"macbookair-oldlogo\"<\/a><\/p>\n

A k\u00e9p egy\u00e9bk\u00e9nt Newtont \u00e1br\u00e1zolja a legend\u00e1s almafa alatt \u00fcld\u00f6g\u00e9lve, n\u00e9h\u00e1ny pillanattal azel\u0151tt, hogy az alma a fej\u00e9re pottyant volna. M\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1snak egy\u00e9bk\u00e9nt szerintem remek, csak log\u00f3k\u00e9nt nem m\u0171k\u00f6dik egy\u00e1ltal\u00e1n. A sz\u00f6veg a k\u00e9p keret\u00e9n ez:<\/p>\n

\u201cNewton \u2026 A Mind Forever Voyaging Through Strange Seas of Thought \u2026 Alone.\u201d<\/p>\n

(Kb.: Newton… egy elme, mely a gondolatok k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tengerein utazik \u00f6r\u00f6kk\u00f6n… egyed\u00fcl)<\/p><\/blockquote>\n

L\u00e1ssuk be, nem egy v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sra buzd\u00edt\u00f3 szlogen, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e1r ’76-ban sem volt az. Ez\u00e9rt se lehet v\u00e9letlen, hogy m\u00e1r ’76-ban lecser\u00e9lt\u00e9k.<\/p>\n

Az alkot\u00e1s Ronald Wayne, az Apple egyik alap\u00edt\u00f3ja k\u00e9t kez\u00e9nek munk\u00e1ja, 800 doll\u00e1rt \u00e9rt (amit a c\u00e9g 10%-os r\u00e9szesed\u00e9s\u00e9re v\u00e1ltott ki). Majd k\u00e9t h\u00e9t m\u00falva ki is sz\u00e1llt a bizniszb\u0151l.<\/p>\n

Az id\u0151k sor\u00e1n pedig \u00edgy egyszer\u0171s\u00f6d\u00f6tt a design, egy nagy v\u00e1lt\u00e1ssal\u00a0az elej\u00e9n, majd eleinte sz\u00e9pen k\u00f6vetve, k\u00e9s\u0151bb meghat\u00e1rozva az aktu\u00e1lis trendeket:<\/p>\n

\"apple-logo-evolution-1\"<\/a><\/p>\n

R\u00e1ad\u00e1s: a Macintosh 1984-es, Ridley Scott rendezte rekl\u00e1mfilmj\u00e9r\u0151l itt \u00edrtunk.<\/a><\/p>\n

Microsoft<\/h3>\n

A Microsoft egy \u00e9vvel kor\u00e1bban, 1975-ben j\u00f6tt l\u00e9tre, ezzel a log\u00f3val:<\/p>\n

\"original-microsoft-logo\"<\/a><\/p>\n

Az\u00e9rt ez j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny fokkal modernebb, mint az Apple. Sim\u00e1n\u00a0elk\u00e9pzelhet\u0151 egy m\u00e1sodvonalbeli diszk\u00f3bakelit bor\u00edt\u00f3j\u00e1n, amibe egy lemezb\u00f6rz\u00e9n fut bele az ember t\u00f6k v\u00e9letlen\u00fcl. De h\u00e1t ez a hetvenes \u00e9vek, akkoriban ez volt a men\u0151.<\/p>\n

A c\u00e9g neve a Microcomputer \u00e9s a Software szavak \u00f6sszeolvaszt\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik, el\u0151sz\u00f6r k\u00fcl\u00f6n is \u00edrt\u00e1k, \u00edgy: Micro-Soft.<\/p>\n

\u0150k is lek\u00f6vett\u00e9k a divatot, fokozatosan egyszer\u0171s\u00edtettek:<\/p>\n

\"microsoft-logo-evolution\"<\/a><\/p>\n

IBM<\/h3>\n

Az \u00fagy kezd\u0151d\u00f6tt, hogy\u00a0az 1890-es amerikai n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s adatait valahogyan fel kellett dolgozni. Nem volt egyszer\u0171 menet, mert a t\u00f6meges bev\u00e1ndorl\u00e1s miatt el\u00e9gg\u00e9 sokan lettek hirtelen az amerikaiak. Az adatfeldolgoz\u00e1sra versenyt\u00a0\u00edrtak ki, amit Herman Hollerith nyert, lyukk\u00e1rty\u00e1s g\u00e9peket haszn\u00e1lva n\u00e9gy h\u00e9t alatt megcsin\u00e1lta a feladat\u00e1t.<\/p>\n

Azt\u00e1n c\u00e9get alap\u00edtott (Tabulating Machine Co.), majd 1911-ben, k\u00e9t m\u00e1sik c\u00e9ggel egyes\u00fclve l\u00e9trej\u00f6tt a\u00a0Computing-Tabulating-Recording Co. (CTR) nev\u0171 tr\u00f6szt, ami ipari blokkol\u00f3\u00f3r\u00e1kat, m\u00e9rlegeket, h\u00fas- \u00e9s sajtszeletel\u0151 berendez\u00e9seket gy\u00e1rtott. (Egyel\u0151re \u00fagy l\u00e1tszik, el\u00e9g messze vagyunk a ma ismert IBM-t\u0151l, nem?)<\/p>\n

P\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb n\u00e9h\u00e1ny \u00fczlet\u00e1g lev\u00e1lt, \u00faj eln\u00f6ke lett a c\u00e9gnek (Thomas J. Watsonnak h\u00edvt\u00e1k), aki ink\u00e1bb a f\u00f6ldrajzi, mint a tev\u00e9kenys\u00e9gbeli terjeszked\u00e9sben hitt. \u00dagy d\u00f6nt\u00f6tt, a st\u00edlusv\u00e1lt\u00e1shoz n\u00e9vv\u00e1lt\u00e1s is duk\u00e1l, hogy ezt egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 tegy\u00e9k. Ekkor, 1924-ben v\u00e1ltoztatt\u00e1k a c\u00e9g nev\u00e9t International Business Machines-re, ezzel a log\u00f3val:<\/p>\n

\"Original_IBM_Logo\"<\/a><\/p>\n

A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt gy\u00e1rtottak itt c\u00e9lz\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kekt\u0151l\u00a0a\u00a0motoralkatr\u00e9szekig mindenf\u00e9l\u00e9t, de ekkor \u00e9p\u00edtett\u00e9k meg a Mark I elnevez\u00e9s\u0171 programvez\u00e9relt sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet is, a Harvard Egyetemmel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve. Ekkor m\u00e9g azt tippelt\u00e9k, hogy \u00e9vente max. 5db sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p fog fogyni. Kicsit al\u00e1l\u0151ttek szerintem.<\/p>\n

Az id\u0151sebb Watson ’52-ben fi\u00e1nak, az ifjabb Watsonnak adta \u00e1t a vez\u00e9rigazgat\u00f3i sz\u00e9ket, \u0151 pedig m\u00e1r nagyon er\u0151sen abban hitt, hogy a j\u00f6v\u0151 nem a m\u00e9rlegekben \u00e9s sajtszeletel\u0151kben, hanem a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnik\u00e1ban van. Igaza lett. A c\u00e9g ipari \u00f3ri\u00e1ss\u00e1 n\u0151tte ki mag\u00e1t.<\/p>\n

A log\u00f3 egyszer\u0171s\u00f6d\u00f6tt, ma ismert form\u00e1j\u00e1t 1972-ben kapta meg.<\/p>\n

\"ibm\"<\/a><\/p>\n

Canon<\/h3>\n

Az 1930-ban alap\u00edtott jap\u00e1n\u00a0Precision Optical Instruments Laboratory m\u0171hely\u00e9ben, 1934-ben k\u00e9t jap\u00e1n m\u00e9rn\u00f6k alkotta meg a mai Canon kamer\u00e1k \u0151s\u00e9t, de azt akkor m\u00e9g Kwanonnak h\u00edvt\u00e1k. 35mm-es filmet haszn\u00e1l\u00f3 autof\u00f3kuszos (rangefinder) g\u00e9p volt, optika n\u00e9lk\u00fcl. (\u00c9rdekess\u00e9g, hogy a Nikon jogel\u0151dj\u00e9t\u0151l szereztek hozz\u00e1 50mm-es objekt\u00edvet.) Ez a g\u00e9p ker\u00fclt Canon n\u00e9ven azt\u00e1n kereskedelmi forgalomba, majd a c\u00e9get is \u00edgy nevezt\u00e9k el.<\/p>\n

Kwanon egy\u00e9bk\u00e9nt a k\u00f6ny\u00f6r\u00fclet buddhista istenn\u0151je. A c\u00e9g szerint az istenn\u0151 a c\u00e9g azon v\u00edzi\u00f3j\u00e1t jelk\u00e9pezte, hogy \u0151k csin\u00e1lj\u00e1k majd a vil\u00e1g legjobb kamer\u00e1it. \u00c9n ugyan nem eg\u00e9szen \u00e9rtem ennek a logik\u00e1j\u00e1t, de ez nem is nagyon fontos. Az eredeti log\u00f3 is az istens\u00e9get \u00e1br\u00e1zolta, 1000 karral \u00e9s l\u00e1ngnyelvekkel:<\/p>\n

\"first-canon-logo\"<\/a><\/p>\n

Miut\u00e1n – a glob\u00e1lis terjeszked\u00e9ssel \u00f6sszhangban – 1953-ban nevet v\u00e1ltottak, elk\u00e9sz\u00fclt a Canon log\u00f3ja. Ami l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve nem sokat v\u00e1ltozott az\u00f3ta:<\/p>\n

\"canon-logo-development\"<\/a><\/p>\n

A l\u00e9nyege pedig valahol a C bet\u0171 egyedis\u00e9g\u00e9ben rejlik. Ez egy am\u00fagy is egyedi font, ilyen akkoriban nem volt se Eur\u00f3p\u00e1ban, se Amerik\u00e1ban, de a C bet\u0171je k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes.\u00a0A bet\u0171 v\u00e9ge befel\u00e9, a k\u00f6r k\u00f6zepe fel\u00e9 mutat, ezzel utalva r\u00e1 hogy a c\u00e9g \u00fagy k\u00edv\u00e1n nyitni\u00a0a vil\u00e1g fel\u00e9, hogy\u00a0k\u00f6zben meg\u0151rizze t\u00f6rt\u00e9nelmi gy\u00f6kereit.<\/p>\n

Motorola<\/h3>\n

Szint\u00e9n a 30-as \u00e9vek, csak most Amerika. A chicag\u00f3i\u00a0Galvin Manufacturing Corporation kij\u00f6tt egy \u00faj aut\u00f3r\u00e1di\u00f3val, ami hirtelen nagyon men\u0151 lett. Motorola n\u00e9ven futott, a „motor” \u00e9s az „ola” szavak \u00f6ssze\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l. Az „-ola” nem is igaz\u00e1n sz\u00f3, ink\u00e1bb amolyan konkr\u00e9t jelent\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli sz\u00f3v\u00e9gz\u0151d\u00e9s volt annak idej\u00e9n, el\u0151szeretettel haszn\u00e1lt\u00e1k term\u00e9knevek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz p\u00e9ld\u00e1ul. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a hangcuccokra.<\/p>\n

A r\u00e1di\u00f3 annyira befutott, hogy Paul Galvin, a c\u00e9g ir\u00e1ny\u00edt\u00f3ja \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, leszedi saj\u00e1t nev\u00e9t a c\u00e9gt\u00e1bl\u00e1r\u00f3l, \u00e9s ink\u00e1bb a Motorol\u00e1t teszi a hely\u00e9re.\u00a0Ez a jelens\u00e9g el\u0151fordul id\u0151nk\u00e9nt a t\u00f6rt\u00e9nelemben, hogy egyszer\u00a0csak\u00a0a m\u00e1rkan\u00e9v elkezdi helyettes\u00edteni a term\u00e9k megnevez\u00e9s\u00e9t \u00e9s be\u00e9p\u00fcl a k\u00f6ztudatba, \u00edgy lett vegeta az \u00e9tel\u00edzes\u00edt\u0151, bambi az \u00fcd\u00edt\u0151,\u00a0jacuzzi a pezsg\u0151f\u00fcrd\u0151, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Ez majdnem ugyanaz, csak kicsit m\u00e1s. Galvin megl\u00e1tta benne\u00a0a marketing\u00e9rt\u00e9ket, \u00e9s lecsapott r\u00e1.<\/p>\n

\"logo-motorola\"<\/a><\/p>\n

Azt\u00e1n \u0151k is haladtak a korral, r\u00e1mentek a telekommunik\u00e1ci\u00f3ra \u00e9s a f\u00e9lvezet\u0151kre, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb.<\/p>\n

\"Motorola_logo13\"<\/a><\/p>\n

Nokia<\/h3>\n

Gondoln\u00e1d, hogy a c\u00e9get 1865-ben alap\u00edtott\u00e1k? J\u00f3, persze akkor m\u00e9g messze nem technikai masin\u00e9ri\u00e1kkal foglalkozott, hanem cellul\u00f3z-feldolgoz\u00e1ssal. A c\u00e9galap\u00edt\u00f3\u00a0Frederik Idestam m\u00e1sodik malm\u00e1t Nokia v\u00e1ros\u00e1t\u00f3l nem messze, a Nokiavirta foly\u00f3 ment\u00e9n \u00e9p\u00edtette. Kicsivel k\u00e9s\u0151bb a kis c\u00e9get r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gg\u00e1 v\u00e1ltoztatta, akkor lett a neve Nokia Company, 1871-ben.<\/p>\n

Csodasz\u00e9p log\u00f3t kapott!<\/p>\n

\"nokia-original-logo\"<\/a><\/p>\n

A nokia n\u00e9v\u00a0egy\u00e9bk\u00e9nt h\u00f3dot is jelent, vagyis fekete, sz\u0151r\u00f6s kis\u00e1llatot (noki=korom). Sz\u00f3val hal helyett lehetett volna ak\u00e1r az is a c\u00edmer\u00e1llat, mint Nokia v\u00e1ros\u00e1nak –\u00a0v\u00e9g\u00fcl azt\u00e1n nem az lett.<\/p>\n

1902-t\u0151l a c\u00e9g felvette tev\u00e9kenys\u00e9gei k\u00f6z\u00e9 a villany\u00e1ram-termel\u00e9st is. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n cs\u0151dk\u00f6zelbe ker\u00fclt, de azt\u00e1n \u00f6sszeb\u00fatorozott a Finn K\u00e1belm\u0171vekkel \u00e9s a Finn Kaucsukm\u0171vekkel, l\u00e9trehozva a Nokia Corporationt, 1967-ben. Eg\u00e9szen 1990-ig gy\u00e1rtottak itt mindent, a gumicsizm\u00e1t\u00f3l a t\u00e9v\u00e9kig, csak akkor d\u00f6nt\u00f6ttek \u00fagy, hogy r\u00e1koncentr\u00e1lnak a telekommunik\u00e1ci\u00f3ra.<\/p>\n

\"bcle-18\"<\/a><\/p>\n

Xerox<\/h3>\n

Haloid Company n\u00e9ven, 1906-ban alakult, fot\u00f3pap\u00edrt gy\u00e1rtottak. H\u00fasz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Chester Carlton, az elektrofotogr\u00e1fia elj\u00e1r\u00e1s feltal\u00e1l\u00f3ja bepr\u00f3b\u00e1lkozott a c\u00e9gn\u00e9l, hogy vajon tudnak-e valamit kezdeni a tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1val.<\/p>\n

Az elj\u00e1r\u00e1st „sz\u00e1raz sokszoros\u00edt\u00e1snak” is nevezik, mert – a kor\u00e1bban ismert m\u00f3dszerekkel ellent\u00e9tben – nem kellett hozz\u00e1 foly\u00e9kony vegyszer. K\u00e9s\u0151bb pedig ennek a g\u00f6r\u00f6g\u00f6s\u00edt\u00e9s\u00e9vel xerogr\u00e1fia n\u00e9ven lett n\u00e9pszer\u0171 (xero = sz\u00e1raz, gr\u00e1fia = \u00edr\u00e1s).<\/p>\n

A legt\u00f6bb c\u00e9get, akiket Carlton megkeresett, nem \u00e9rdekelte az \u00faj\u00edt\u00e1s. A Haloid viszont megpr\u00f3b\u00e1lta, mit lehet kihozni bel\u0151le, \u00e9s 1959-ben kij\u00f6ttek a vil\u00e1g els\u0151 f\u00e9nym\u00e1sol\u00f3j\u00e1val, ami a Haloid Xerox 914 nevet viselte. (Igen, a xerogr\u00e1fi\u00e1ra \u00e9p\u00fclt, mint a legt\u00f6bb k\u00e9s\u0151bb gy\u00e1rtott f\u00e9nym\u00e1sol\u00f3, l\u00e9zer- \u00e9s LED nyomtat\u00f3.)<\/p>\n

\"xerox-logo\"<\/a><\/p>\n

A k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k olyan n\u00e9pszer\u0171 lett, hogy el is hagyt\u00e1k a Haloid nevet gyorsan, maradtak a Xeroxn\u00e1l, \u00e9s rajta maradtak a f\u00e9nym\u00e1sol\u00f3-bizniszen.<\/p>\n

A log\u00f3 az\u00f3ta j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny friss\u00edt\u00e9st meg\u00e9rt.<\/p>\n

\"xerox<\/a><\/p>\n

N\u00e9zz\u00fcnk a j\u00f6v\u0151be!<\/h3>\n

A fejl\u0151d\u00e9s persze nem \u00e1ll meg, a piac is v\u00e1ltozik, a trendek is, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny elvetem\u00fclt grafikus tov\u00e1bb is gondolja, ami tov\u00e1bbgondolhat\u00f3. Ezekb\u0151l \u00e1lljon itt egy r\u00f6vid, \u00e1m vid\u00e1m \u00e9s tartalmas\u00a0v\u00e1logat\u00e1s:<\/p>\n

\"apple\"<\/a>\"ibm_0\"<\/a>\"xerox\"<\/a>\"ford_1\"<\/a>\"starbucks_0\"<\/a>
\n<\/a> \"kfc_1\"<\/a>\"shell\"<\/a>
\n<\/a><\/p>\n

(Forr\u00e1sok: thenextweb.com<\/a>, stocklogos.com<\/a>, wikip\u00e9dia)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az arculatok v\u00e1ltoznak, id\u0151r\u0151l id\u0151re friss\u00fclnek, k\u00f6vetik a divatot – az\u00e9rt n\u00e9ha el\u00e9g vicces l\u00e1tni, hogy n\u00e9ztek ki eredeti form\u00e1jukban<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2787,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"colormag_page_container_layout":"default_layout","colormag_page_sidebar_layout":"default_layout","footnotes":""},"categories":[11],"tags":[168,247,832,1321],"class_list":["post-2778","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-design","tag-arculat","tag-branding","tag-logo","tag-tortenelem"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2778","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2778"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2778\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12037,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2778\/revisions\/12037"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2787"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2778"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2778"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2778"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}