{"id":266,"date":"2014-10-02T14:42:10","date_gmt":"2014-10-02T12:42:10","guid":{"rendered":"http:\/\/jam.pecsma.hu\/?p=266"},"modified":"2014-10-02T14:42:10","modified_gmt":"2014-10-02T12:42:10","slug":"fototortenet-a-poertre-rejtelye","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/2014\/10\/02\/fototortenet-a-poertre-rejtelye\/","title":{"rendered":"Fot\u00f3t\u00f6rt\u00e9net – A Poertr\u00e9 rejt\u00e9lye"},"content":{"rendered":"

Hogyan k\u00e9sz\u00fclhetett Poe-r\u00f3l portr\u00e9 55 \u00e9vvel a hal\u00e1la ut\u00e1n?<\/strong><\/p>\n

<\/p>\n

A legismertebb fot\u00f3t\u00a0Edgar Allan Poe-r\u00f3l\u00a0ezen a titokzatos n\u00e9ven ismerik:\u00a01848 \u201cUltima Thule\u201d daguerreotype of Poe<\/em>.<\/p>\n

Ahogy az kital\u00e1lhat\u00f3, 1848-ban k\u00e9sz\u00fclt (amikor min\u00e1lunk forradalom zajlott \u00e9ppen), \u00e9s dagerrot\u00edpi\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. R\u00e9szletet m\u00e1r l\u00e1thattunk bel\u0151le az el\u0151z\u0151 cikkben<\/a>, \u00edme a teljes:<\/p>\n

\"edgarallanpoe-photo-shared-cc-by-the-dark-clown-287x360\"<\/a><\/p>\n

A dagerrot\u00edpia az els\u0151 gyakorlati haszn\u00e1latba ker\u00fclt, \u00e9s egy\u00e9bk\u00e9nt el\u00e9g bonyolult k\u00e9pr\u00f6gz\u00edt\u00e9si elj\u00e1r\u00e1s. Ez\u00fcst\u00f6z\u00f6tt, pol\u00edrozott r\u00e9zlemezt haszn\u00e1ltak, meg j\u00f3dot, a h\u00edv\u00e1shoz higanyg\u0151zt \u00e9s n\u00e1trium-szulf\u00e1tot, meg egy kis aranyat is – \u00e9s ennyit a k\u00e9mi\u00e1r\u00f3l. Az fontos apr\u00f3s\u00e1g, hogy minden egyes dagerrot\u00edpia egyedi volt, nem lehetett m\u00e1solni.<\/p>\n

\u00c9rdekess\u00e9g, hogy az elj\u00e1r\u00e1s feltal\u00e1l\u00e1sakor az expoz\u00edci\u00f3 15-30 percig tartott. Poe-nak szerencs\u00e9je volt, mert mire kamera el\u00e9 \u00e1llt, a m\u00f3dszer finomodott annyit, hogy el\u00e9g volt csup\u00e1n \u00fagy egy percig mozdulatlanul p\u00f3zolnia, hogy a k\u00e9p elk\u00e9sz\u00fclj\u00f6n.<\/p>\n

Az\u00a0Ultima Thule<\/em>\u00a0kifejez\u00e9s az \u00f3korb\u00f3l sz\u00e1rmazik, amikor azt jelentette, hogy\u00a0„az ismert vil\u00e1g leg\u00e9szakibb szigete”<\/em>. Ez a hely a f\u00f6ldrajzi felfedez\u00e9sekkel p\u00e1rhuzamosan ker\u00fclt egyre \u00e9szakabbra az id\u0151k sor\u00e1n, jelentette Izlandot, Norv\u00e9gia egy r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s Gr\u00f6nlandot is. \u00c1tvitt \u00e9rtelemben (\u00e9s itt ink\u00e1bb err\u0151l lehet sz\u00f3) valami olyasmit jelent ink\u00e1bb, hogy\u00a0„t\u00fal az ismert vil\u00e1g hat\u00e1rain”<\/em>. Nagyon misztikusan hangzik.<\/p>\n

A k\u00e9pen, Poe mellkas\u00e1nak jobb oldal\u00e1n (szemb\u0151l n\u00e9zve a balon), van egy \u00edr\u00e1s:<\/p>\n

\"ctt1904\"<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

Eszerint egy C. T. Talman nev\u0171 (val\u00f3sz\u00edn\u0171leg) f\u00e9rfi\u00fa k\u00e9sz\u00edtette a k\u00e9pet, 1904-ben.<\/p>\n

Ha ez \u00edgy van, akkor elmondhatjuk, hogy Mr. Poe nagyon is j\u00f3 form\u00e1ban van, m\u00e1r ahhoz k\u00e9pest, hogy ekkor m\u00e1r 55 \u00e9ve halott volt.<\/p>\n

Csoda h\u00e1t, hogy nem mosolyog?<\/p>\n

\n

\u00c9s nem l\u00e1tta, nem akarta l\u00e1tni, hogy a remek sz\u00edneket, amelyek olyan \u00e9letteliv\u00e9 tett\u00e9k a k\u00e9pet, az arc\u00e1r\u00f3l rabolta el.<\/p>\n

E. A. Poe: Az ov\u00e1lis arck\u00e9p –\u00a0P\u00e1sztor \u00c1rp\u00e1d ford\u00edt\u00e1sa<\/p>\n<\/blockquote>\n

Mindez persze a g\u00f3tikus \u00e9s misztikus novell\u00e1k nagymester\u00e9t\u0151l \u00e9s a detekt\u00edvt\u00f6rt\u00e9netek feltal\u00e1l\u00f3j\u00e1t\u00f3l nem is akkora kunszt. Hisz m\u00e9g abban sem biztos a tudom\u00e1ny, hogy pontosan mi okozta a hal\u00e1l\u00e1t. (1849 okt\u00f3ber\u00e9ben, az utc\u00e1n tal\u00e1ltak r\u00e1 el\u00e9g rossz \u00e1llapotban, f\u00e9lrebesz\u00e9lt, de m\u00e9g n\u00e9gy napig \u00e9letben volt. Ezalatt az id\u0151 alatt egyszer sem t\u00e9rt mag\u00e1hoz annyira, hogy el tudja mondani, mi t\u00f6rt\u00e9nt vele, p\u00e9ld\u00e1ul mi\u00e9rt viseli m\u00e1svalaki ruh\u00e1j\u00e1t. T\u00f6bbsz\u00f6r sz\u00f3l\u00edtott egy bizonyos Reynolds nev\u0171 illet\u0151t, akir\u0151l szint\u00e9n nem tudjuk, hogy kicsoda.)<\/p>\n

\u00c9s a szem\u00e9ly\u00e9t \u00f6vez\u0151 rejt\u00e9lyek a hal\u00e1l\u00e1val sem sz\u0171ntek meg. Az 1930-as \u00e9vekt\u0151l p\u00e9ld\u00e1ul minden \u00e9vben, Poe sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1nak \u00e9jjel\u00e9n megjelent egy titokzatos idegen a s\u00edrj\u00e1n\u00e1l egy \u00fcveg konyakkal \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1l r\u00f3zs\u00e1val. A vir\u00e1gokat letette, t\u00f6lt\u00f6tt mag\u00e1nak egy poh\u00e1rral az italb\u00f3l, a s\u00edrra k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte azt, ivott, majd t\u00e1vozott. Olykor \u00fczeneteket is hagyott, de ez csak k\u00e9s\u0151bb v\u00e1lt szok\u00e1s\u00e1v\u00e1. Senki nem tudja, kicsoda az illet\u0151 (illetve kik voltak az illet\u0151k) – pedig \u00e9rdekl\u0151d\u0151kb\u0151l \u00e9s \u00f6njel\u00f6lt nyomoz\u00f3kb\u00f3l nem volt hi\u00e1ny -, csak azt, hogy 2009-ben, Poe hal\u00e1la ut\u00e1n 160 \u00e9vvel, a trad\u00edci\u00f3 abbamaradt…<\/p>\n

Na persze a k\u00e9p titka nem ennyire misztikus, van r\u00e1 logikus magyar\u00e1zat.<\/p>\n

Abban az id\u0151ben, amikor a dagerrot\u00edpia k\u00e9sz\u00fclt, m\u00e9g nem vonatkoztak a fot\u00f3kra a szerz\u0151i jogok. A jogi oltalomba v\u00e9tel csak mintegy negyven \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1882-ben mer\u00fclt fel, amikor is egy Napoleon Sarony nev\u0171 f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz beperelte a Burrow-Giles Lithographic Company-t, mert \u00a0a m\u0171v\u00e9sz Oscar Wilde-r\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett felv\u00e9tel\u00e9t\u00a0egy hirdet\u00e9shez haszn\u00e1lta fel. (A k\u00e9p igen sokatmond\u00f3 c\u00edme a k\u00f6vetkez\u0151:\u00a0Oscar Wilde No. 18.<\/em>)<\/p>\n

\"Oscar_Wilde_by_Napoleon_Sarony_(1821-1896)_Number_18\"<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

Sarony megnyerte a pert, plusz 610 doll\u00e1ros k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9st kapott (az mai \u00e1rfolyamon t\u00f6bb mint 10.000 $, ami forintba \u00e1tsz\u00e1molva… \u00e1, hagyjuk ezt), \u00e9s az \u00fcgy nyom\u00e1n t\u00f6rv\u00e9nybe iktatt\u00e1k, hogy a fot\u00f3kat is megilleti a szerz\u0151i jog v\u00e9delme.<\/p>\n

1904-ben, amikorr\u00f3l a szign\u00f3 \u00e9s a „copyright” sz\u00f6veg sz\u00e1rmazik, m\u00e1r – nyilv\u00e1n – \u00e9rv\u00e9nyben volt a szerz\u0151i jog. Azonban, ahogy ez a fenti k\u00e9pr\u0151l nem der\u00fcl ki, a felirat nem a dagerrot\u00edpi\u00e1n van.<\/p>\n

C. T. Talman ugyanis „csak”\u00a0lefot\u00f3zta<\/em>\u00a0a dagerrot\u00edpi\u00e1t, \u00e9s a\u00a0fot\u00f3ra<\/em>\u00a0\u00edrta r\u00e1 a sz\u00f6veget, jogot form\u00e1lva r\u00e1, hogy szerz\u0151k\u00e9nt ezt\u00e1n \u0151t t\u00fcntess\u00e9k fel. Ezzel egyr\u00e9szt nagy szolg\u00e1latot tett a vil\u00e1gnak, hiszen \u00edgy maradhatott fenn a portr\u00e9 az \u00edr\u00f3r\u00f3l. M\u00e1sr\u00e9szt viszont er\u0151sen k\u00e9rd\u00e9ses, hogy nem k\u00f6vetett-e el \u0151 maga szerz\u0151i jogs\u00e9rt\u00e9st, amikor mag\u00e1\u00e9nak tekintett egy m\u00e1svalaki \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett felv\u00e9telt. (Felt\u00e9telezhet\u0151en az\u00e9rt, hogy eladhassa azt.)<\/p>\n

Bonyolult jogi k\u00e9rd\u00e9s ez, onnan kezdve, hogy a k\u00e9p k\u00e9sz\u00fcltekor nem v\u00e9dte a szerz\u0151i jog a f\u00e9nyk\u00e9peket, azon \u00e1t, hogy vajon egy felv\u00e9telr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt felv\u00e9tel mennyiben tekinthet\u0151 szerz\u0151i alkot\u00e1snak, od\u00e1ig, hogy vajon mostanra mi a jogi st\u00e1tusza a k\u00e9pnek (\u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n, melyik k\u00e9p jogi st\u00e1tusz\u00e1t kell figyelembe venn\u00fcnk). Ezek alapj\u00e1n az sem biztos, hogy szabadon, nyilv\u00e1nosan felhaszn\u00e1lhat\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, \u00e9s \u00e9pp v\u00e9tek, amikor m\u00e9gis k\u00f6zz\u00e9teszem… De ezt az\u00e9rt nem nagyon hiszem. Hiszen b\u00e1rmelyik alkot\u00e1st is vessz\u00fck alapul, a szerz\u0151je m\u00e1r val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00f6bb mint 70 \u00e9ve halott, \u00e9s \u00edgy lej\u00e1rt a szerz\u0151i jog is. (A\u00a0wikip\u00e9dia\u00a0<\/a>szerint legal\u00e1bbis \u00edgy van.)<\/p>\n

Laurell W. Russwurm<\/a>\u00a0\u00edr\u00f3n\u0151, szerz\u0151i jogi szak\u00e9rt\u0151 (\u00e9s az internet-szabads\u00e1g harcosa) k\u00e9t cikk\u00e9ben is foglalkozik a k\u00e9p jogi st\u00e1tusz\u00e1val. Cikkeib\u0151l az is kider\u00fcl, hogy az eredeti dagerrot\u00edpi\u00e1r\u00f3l tov\u00e1bbra sem tudjuk pontosan, ki k\u00e9sz\u00edtette, de a keres\u00e9s k\u00e9t jel\u00f6ltre\u00a0sz\u0171k\u00fcl.<\/p>\n

A\u00a0wikip\u00e9di\u00e1n k\u00e9t verzi\u00f3ja is megtal\u00e1lhat\u00f3 a k\u00e9pnek, az\u00a0egyik\u00a0<\/a>a fent bemutatott k\u00e9p, a\u00a0m\u00e1sik\u00a0<\/a>ugyanennek egy ov\u00e1lisra v\u00e1gott, kiss\u00e9 retus\u00e1lt verzi\u00f3ja. (Mely az\u00e9rt is \u00e9rdekes, mert Poe egyik novell\u00e1j\u00e1nak a c\u00edme \u00e9pp ez:\u00a0Az ov\u00e1lis arck\u00e9p<\/em>.)<\/p>\n

\"Edgar_Allan_Poe_2_retouched_and_transparent_bg-269x360\"<\/a>
Az ov\u00e1lis arck\u00e9p<\/figcaption><\/figure>\n

Az els\u0151n\u00e9l 2012-ben egy bizonyos W. S. Hartshorn volt felt\u00fcntetve szerz\u0151k\u00e9nt (Samuel Welds Hartshorn (1802 \u2013 1885)), a m\u00e1sodikn\u00e1l pedig Edwin H. Manchester.<\/p>\n

Ma m\u00e1r mindkett\u0151n\u00e9l ez ut\u00f3bbi, Manchester neve szerepel.<\/p>\n

Ami egy\u00e9rtelm\u0171nek l\u00e1tszik, \u00e9s ebben minden forr\u00e1s egyet\u00e9rt, az az, hogy hol \u00e9s mikor k\u00e9sz\u00fclt a k\u00e9p: a Masury & Hartshorn nev\u0171 c\u00e9gn\u00e9l, Providence, Rhode Island, 1848 november 9-\u00e9nek d\u00e9lel\u0151ttj\u00e9n. \u00c9s akkor ezek szerint vagy maga Hartshorn k\u00e9sz\u00edtette, vagy Manchester, aki, egy m\u00e1sik cikk inform\u00e1ci\u00f3i alapj\u00e1n, fot\u00f3asszisztens volt a c\u00e9gn\u00e9l – \u00e9s ez ut\u00f3bbi a sokkal val\u00f3sz\u00edn\u0171bb. (Michael J. Deas:\u00a0<\/a>The \u201cUltima Thule\u201d Daguerreotype<\/a>)<\/span><\/p>\n

\u00cdgy teh\u00e1t k\u00f6zel 100% val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, \u00e9s mondjuk is akkor ki, hogy ki legyen mondva: a felv\u00e9tel Edwin H. Manchester munk\u00e1ja.<\/p>\n

Az eredeti dagerrot\u00edpia az id\u0151k sor\u00e1n elt\u0171nt. \u00cdgy azt\u00e1n, b\u00e1rmilyen sz\u00e1nd\u00e9kkal is pr\u00f3b\u00e1lta megszerezni mag\u00e1nak a kreditet az a bizonyos C. T. Talman, aki lefot\u00f3zta azt, azt hiszem, szerz\u0151i jog ide vagy oda, megbocs\u00e1thatjuk neki. Ha \u0151 nem lett volna, ma tal\u00e1n egy\u00e1ltal\u00e1n nem ismern\u00e9nk a k\u00e9pet.<\/p>\n

 <\/p>\n

Forr\u00e1sok, inform\u00e1ci\u00f3k, \u00e9rdekess\u00e9gek \u00e9s k\u00e9pek:
\nhttp:\/\/laurelrusswurm.wordpress.com\/2011\/06\/05\/theft-by-copyright-c-t-talman-vs-w-s-hartshorn\/
\n<\/a>http:\/\/laurelrusswurm.wordpress.com\/2012\/09\/14\/revisiting-edgar-allan-poe\/
\n<\/a>http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Burrow-Giles_Lithographic_Co._v._Sarony
\n<\/a>http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Poe_Toaster
\n<\/a>http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/File:Edgar_Allan_Poe_2_retouched_and_transparent_bg.png
\n<\/a>http:\/\/www.eapoe.org\/papers\/misc1921\/deas107a.htm<\/a><\/p>\n

…\u00e9s persze:
\nhttp:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Dagerrot%C3%ADpia<\/a>
\nhttp:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Edgar_Allan_Poe<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Hogyan k\u00e9sz\u00fclhetett Poe-r\u00f3l portr\u00e9 55 \u00e9vvel a hal\u00e1la ut\u00e1n?<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":272,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"colormag_page_container_layout":"default_layout","colormag_page_sidebar_layout":"default_layout","footnotes":""},"categories":[12],"tags":[1049,1063,1087,1224],"class_list":["post-266","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foto","tag-poe","tag-portre","tag-rejtely","tag-szerzoi-jog"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/266","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=266"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/266\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/media\/272"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=266"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=266"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=266"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}