{"id":2160,"date":"2015-11-02T09:01:41","date_gmt":"2015-11-02T07:01:41","guid":{"rendered":"http:\/\/jam.pecsma.hu\/?p=2160"},"modified":"2015-11-02T09:01:41","modified_gmt":"2015-11-02T07:01:41","slug":"gyertya-fenycsepp-sotetseg-tengereben-halottak-napja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/2015\/11\/02\/gyertya-fenycsepp-sotetseg-tengereben-halottak-napja\/","title":{"rendered":"F\u00e9nycsepp a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g tenger\u00e9ben"},"content":{"rendered":"

F\u00e9nyt visz a s\u00f6t\u00e9tbe, meghitt hangulatot k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z,\u00a0az elm\u00fal\u00e1sra eml\u00e9keztet: a gyertya, \u00e9s annak f\u00e9nye<\/strong><\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

Szimb\u00f3lumok<\/h3>\n

 <\/p>\n

Az\u00a0val\u00f3sz\u00edn\u0171nek l\u00e1tszik, hogy nincs el\u00e9g szavunk arra, hogy minden \u00e9rz\u00e9s\u00fcnket \u00e9s gondolatunkat verb\u00e1lisan megfelel\u0151en kifejezz\u00fck.\u00a0S\u0151t, azt hiszem, nagyon ritk\u00e1n – vagy tal\u00e1n soha – nem tudjuk pontosan kifejezni szavakkal azt, ami benn\u00fcnk van. \u00dagy pedig biztos nem, hogy azt a m\u00e1sik pontosan \u00fagy \u00e9rtse, ahogy azt mi gondoltuk. (M\u00e1r ha ez c\u00e9l.) Ez egy el\u00e9g nagy h\u00e1tr\u00e1nya annak, hogy ilyen bonyolult gondolkod\u00f3 l\u00e9nyek, m\u00e1s sz\u00f3val: emberek vagyunk.<\/p>\n

De az\u00e9rt kitart\u00f3an szoktunk pr\u00f3b\u00e1lkozni. Hiszen emberek vagyunk.<\/p>\n

T\u00f6bb eszk\u00f6z is van azonban, ami seg\u00edteni tud. A t\u00f6rt\u00e9netmes\u00e9l\u00e9s p\u00e9ld\u00e1ul ilyen, a m\u0171v\u00e9szet is, \u00e9s az is, hogy sokszor elmondjuk ugyanazt egyre hangosabban – csak az kev\u00e9sb\u00e9 hat\u00e1sos. Enn\u00e9l t\u00f6bb fokkal hat\u00e1sosabb az, ha szimb\u00f3lumokat haszn\u00e1lunk. Nem azt mondjuk, amire konkr\u00e9tan gondolunk, hanem keres\u00fcnk valamit, ami jobban hasonl\u00edt hozz\u00e1, mint a szavak.<\/p>\n

P\u00e9ld\u00e1ul lehet azt mondani, hogy az \u00e9let v\u00e9ges, hogy\u00a0a sz\u00fclet\u00e9st\u0151l a hal\u00e1lig lassan elfogyunk, \u00e9s hogy ami ut\u00e1na t\u00f6rt\u00e9nik, arr\u00f3l nem tudjuk, hogy micsoda, \u00e9s ez\u00e9rt olyannyira\u00a0retteg\u00fcnk t\u0151le, hogy lehet\u0151leg nem is gondolunk r\u00e1. Ezek csak szavak (\u00e9let, elm\u00fal\u00e1s, hal\u00e1l), hi\u00e1nyzik bel\u0151l\u00fck a l\u00e9nyeg. \u00c9s mennyivel jobban ki tudja fejezni ezt az el\u00e9gg\u00e9 \u00f6sszetett hangulatot, vagy \u00e9pp ezt a nagyon egyszer\u0171, de szavakkal el nem mondhat\u00f3 \u00e9rz\u00e9st egy k\u00e9p, egy mindenki \u00e1ltal k\u00f6nnyen \u00e9rthet\u0151 szimb\u00f3lum, amiben benne\u00a0van minden.<\/p>\n

P\u00e9ld\u00e1ul egy gyertya.<\/p>\n

\"power-18536_640\"<\/a>
(Fot\u00f3: PDP @pixabay<\/a>)<\/figcaption><\/figure>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

„A vil\u00e1goss\u00e1g a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben f\u00e9nylik…”<\/h3>\n

 <\/p>\n

Van valami misztikus a gyerty\u00e1ban. Lehas\u00edt egy darabot\u00a0a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gb\u0151l \u00e9s f\u00e9ny\u00e9vel t\u00f6lti ki azt. Szembesz\u00e1ll a hom\u00e1llyal, \u00e9letet visz oda, ahol f\u00e9lelem \u00e9s bizonytalans\u00e1g van.<\/p>\n

„A gyertya megvil\u00e1g\u00edtja a s\u00f6t\u00e9tet, de a s\u00f6t\u00e9t nem s\u00f6t\u00e9t\u00edti el a\u00a0gyerty\u00e1t.” –\u00a0Jodi Lynn Picoult
\n<\/em><\/p><\/blockquote>\n

\u00c9rdekes, hogy \u00e1ltal\u00e1ban\u00a0valahogy a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9ggel szemben hat\u00e1rozzuk meg a f\u00e9nyt, nem \u00f6nmag\u00e1ban. Ez\u00e9rt tal\u00e1n nem v\u00e9letlen, hogy a kereszt\u00e9ny kult\u00far\u00e1ban alapvet\u0151en a Logosznak, vagyis az Isten\u00a0Ig\u00e9j\u00e9nek szimb\u00f3luma:\u00a0„Az Ige volt az igazi vil\u00e1goss\u00e1g, amely megvil\u00e1gos\u00edt minden embert”<\/em>. Valamint J\u00e9zust, a Szenth\u00e1roms\u00e1g m\u00e1sodik szem\u00e9ly\u00e9t is jelenti – a megv\u00e1lt\u00f3t, aki f\u00e9nyt hozott az emberek k\u00f6z\u00e9, \u00e9s akinek mag\u00e1nak is meg kellett halnia, hogy az embereket megv\u00e1ltsa.<\/p>\n

Mifel\u00e9nk ink\u00e1bb ebb\u0151l, a kereszt\u00e9ny kult\u00fark\u00f6rb\u0151l sz\u00e1rmaztatott, az id\u0151k sor\u00e1n\u00a0n\u00e9mileg m\u00f3dosult jelent\u00e9sei ismertek a gyerty\u00e1nak. Minden fontosabb \u00fcnnep\u00fcnk\u00f6n megjelenik, a h\u00fasv\u00e9tt\u00f3l a kar\u00e1csonyig.<\/p>\n

Valamint v\u00e9gigk\u00f6veti az \u00e9letet is, a fontosabb fordul\u00f3pontokon mindig megjelenik. Keresztel\u00e9sn\u00e9l Krisztus vil\u00e1goss\u00e1g\u00e1t, a kereszts\u00e9gben val\u00f3 \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9st jelk\u00e9pezi a gyertyagy\u00fajt\u00e1s, a sz\u00fclet\u00e9snapi tort\u00e1n t\u00f6bbek k\u00f6zt az \u00e9veink sz\u00e1m\u00e1t tartjuk sz\u00e1mon\u00a0vel\u00fck, de\u00a0a f\u00fcstj\u00e9vel tov\u00e1bb\u00edt\u00f3dnak a k\u00edv\u00e1ns\u00e1gok is a mennyek fel\u00e9.\u00a0A\u00a0szentelt gyertya\u00a0f\u00e9nye mutatja a\u00a0haldokl\u00f3nak az utat a mennyorsz\u00e1g fel\u00e9, a f\u00fcstje pedig t\u00e1vol tartja a lelk\u00e9t\u0151l a gonoszt.<\/p>\n

\u00c9rdekess\u00e9gk\u00e9nt, a\u00a0buddhizmusban – tal\u00e1n nem meglep\u0151 m\u00f3don – a megvil\u00e1gosod\u00e1s, vagy \u00e9pp a boldogs\u00e1g\u00a0szimb\u00f3lumak\u00e9nt jelenik meg a gyertya f\u00e9nye.<\/p>\n

„T\u00f6bb ezer gyerty\u00e1t gy\u00fajthatnak meg egy egyetlen gyerty\u00e1r\u00f3l, de a gyertya \u00e9let\u00e9t nem fogj\u00e1k megr\u00f6vid\u00edteni. A boldogs\u00e1g sem cs\u00f6kken soha az\u00e1ltal, hogy megosztj\u00e1k.” – Buddha<\/em><\/p><\/blockquote>\n

 <\/p>\n

\u00c1tmeneti r\u00edtusok<\/h3>\n

 <\/p>\n

A r\u00edtusok fontos jellemz\u0151i a t\u00e1rsadalomnak: egyben tartj\u00e1k, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre sarkallj\u00e1k a t\u00e1rsadalom eg\u00e9sz\u00e9nek, vagy kisebb-nagyobb csoportj\u00e1nak tagjait. Rengeteg ilyen van, sokban vesz\u00fcnk r\u00e9szt magunk is, csak legfeljebb nem h\u00edvjuk \u00edgy \u0151ket. Az iskolai ballag\u00e1st\u00f3l a reggeli munkahelyi k\u00f6z\u00f6s k\u00e1v\u00e9z\u00e1son \u00e1t a tejfakaszt\u00f3 bulikig mind ritu\u00e1lis\u00a0tev\u00e9kenys\u00e9g:\u00a0a helyesnek tartott viselked\u00e9s t\u00e1rsadalmilag szab\u00e1lyozott lefoly\u00e1sa.\u00a0<\/em><\/p>\n

Vannak a r\u00edtusok k\u00f6z\u00f6tt olyanok, amik \u00e9let\u00fcnknek komolyabb fordul\u00f3pontjaihoz, olykor kr\u00edziseihez kapcsol\u00f3dnak: a sz\u00fclet\u00e9shez, a h\u00e1zass\u00e1ghoz, a hal\u00e1lhoz. Mind olyan esem\u00e9ny, ami ut\u00e1n semmi se lesz m\u00e1r ugyanaz, mint el\u0151tte volt. Az emberb\u0151l, ha gyereke sz\u00fcletik, sz\u00fcl\u0151 lesz. Ha meghalnak a sz\u00fclei, \u00e1rva.<\/p>\n

Az ezekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 r\u00edtusokat nevezik \u00e1tmeneti r\u00edtusnak<\/a>\u00a0(rites de passage<\/em>).<\/p>\n

Ezekre pedig legink\u00e1bb az\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g, hogy az ember \u00e9let\u00e9ben be\u00e1llt, gyakran hirtelen v\u00e1ltoz\u00e1sok feldolgoz\u00e1s\u00e1t megk\u00f6nny\u00edts\u00e9k, tomp\u00edts\u00e1k, lelass\u00edts\u00e1k. Id\u0151t \u00e9s teret biztos\u00edtsanak az egy\u00e9nnek arra, hogy szemben\u00e9zzen a v\u00e1ltoz\u00e1ssal. Nem ritk\u00e1n m\u00e9g szerepet is k\u00edn\u00e1l sz\u00e1m\u00e1ra – tal\u00e1n\u00a0hogy ne kelljen azon gondolkoznia, hogyan illik ilyenkor viselkedni, tal\u00e1n hogy megk\u00f6nny\u00edtse az \u00faj \u00e9lete elfogad\u00e1s\u00e1t, tal\u00e1n csak az\u00e9rt, hogy „rend legyen”. \u00c9s tal\u00e1n az\u00e9rt, hogy ne nyomja el mag\u00e1ban az \u00e9rz\u00e9seit, hanem legyen tere azok meg\u00e9l\u00e9s\u00e9nek.<\/p>\n

 <\/p>\n

„\u00dcgyetlen\u00fcl k\u00fcszk\u00f6d\u00fcnk…”<\/h3>\n

 <\/p>\n

A hal\u00e1l,\u00a0az egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s valami. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sokkal jobban meghat\u00e1rozza a mindennapjainkat, mint amennyire azt bevallan\u00e1nk. \u00c9s, b\u00e1r igyeksz\u00fcnk j\u00f3 m\u00e9lyre elnyomni ezt, n\u00e9ha\u00a0t\u00f6rt\u00e9nnek dolgok, amik k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl eml\u00e9keztetnek saj\u00e1t haland\u00f3s\u00e1gunkra.<\/p>\n

Ilyen esem\u00e9ny a hozz\u00e1nk k\u00f6zel\u00e1ll\u00f3k elveszt\u00e9se.<\/p>\n

\u201e\u00dcgyetlen\u00fcl k\u00fcszk\u00f6d\u00fcnk mindny\u00e1jan, hogy azt\u00e1n magunk is egyed\u00fcl maradjunk, amikor szembes\u00fcln\u00fcnk kell.\u201d<\/em> \u00a0– Dr. Polcz Alaine<\/p><\/blockquote>\n

Kor\u00e1bban pontosan kidolgozott koreogr\u00e1fi\u00e1ja\u00a0volt a gy\u00e1sznak. A sirat\u00e1s, a virraszt\u00e1s arra szolg\u00e1lt, hogy a gy\u00e1szol\u00f3 kipanaszkodja, kis\u00edrja mag\u00e1b\u00f3l az els\u0151 sokkot, mik\u00f6zben ott voltak vele a t\u00f6bbiek, nem maradt teh\u00e1t mag\u00e1ra. A halottat a szerettei mosdatt\u00e1k, \u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k, \u00edgy lehet\u0151s\u00e9g\u00fck volt elb\u00facs\u00fazni t\u0151le \u00e9rint\u00e9ssel, egy utols\u00f3 simogat\u00e1ssal, \u00e9s ez azt az \u00e9rz\u00e9st is megadta, hogy m\u00e9g tesznek, m\u00e9g tehetnek \u00e9rte valamit. Gyerty\u00e1t is ez\u00e9rt gy\u00fajtottak: hogy seg\u00edts\u00e9k a f\u00e9ny\u00e9vel\u00a0az elsz\u00e1ll\u00f3 l\u00e9lek mennyekbe jut\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

\"burn-19123_640\"<\/a>
(Fot\u00f3: PDP @pixabay<\/a>)<\/figcaption><\/figure>\n

A temet\u00e9s ugyancsak a b\u00facs\u00fa ideje volt, ahol a hozz\u00e1tartoz\u00f3 r\u00e1ad\u00e1sul megtapasztalhatta a rokonok, ismer\u0151s\u00f6k t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t, a tiszteletet \u00e9s az egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9st, a t\u00e1rsadalom megtart\u00f3 erej\u00e9t. A gy\u00e1sznak megvolt a maga id\u0151tartama: k\u00f6zeli rokont egy \u00e9vig, t\u00e1volabbi rokont f\u00e9l \u00e9vig illett gy\u00e1szolni. Ebben az id\u0151ben gy\u00e1szruh\u00e1t viseltek, ezzel jeleztek a t\u00e1rsadalom fel\u00e9, hogy f\u00e1jdalmakat dolgoznak fel, hogy k\u00edm\u00e9lettel legyenek fel\u00e9j\u00fck.<\/p>\n

Ma m\u00e1r mindez elt\u0171n\u0151ben van. Valahogy fontosabb lett, hogy kifel\u00e9 mit mutatunk, mint hogy befel\u00e9 mit \u00e9rz\u00fcnk. Fontosabbnak t\u0171nik, hogy er\u0151snek mutassuk magunkat, semmint hogy bevallhatn\u00e1nk – ak\u00e1r csak magunknak is – az \u00e9rz\u00e9seinket, a f\u00e1jdalmunkat. Gyakran fordul el\u0151, hogy magunk maradunk a gy\u00e1sszal, \u00e9s ink\u00e1bb elnyomjuk azt, elterelj\u00fck a figyelm\u00fcnket, nehogy\u00a0gyeng\u00e9nek, sebezhet\u0151nek, \u00e9rz\u0151nek<\/em> l\u00e1ssanak m\u00e1sok, vagy magunk magunkat.<\/p>\n

 <\/p>\n

Lelkeknek eml\u00e9kezete<\/h3>\n

 <\/p>\n

A halottak napj\u00e1t \u00edgy is nevezte a k\u00f6znyelv valamikor. Az eredetileg katolikus\u00a0\u00fcnnepet k\u00e9s\u0151bb m\u00e1s felekezetek is \u00e1tvett\u00e9k, m\u00e1ra pedig majdhogynem teljesen f\u00fcggetlen a\u00a0vall\u00e1st\u00f3l: az is kimegy ilyenkor a temet\u0151be, aki m\u00e1skor nem, az is gy\u00fajt gyerty\u00e1t a szerettei eml\u00e9k\u00e9re, aki egy\u00e9bk\u00e9nt nem hisz a mennyorsz\u00e1gban \u00e9s a pokolban.<\/p>\n

A kereszt\u00e9ny egyh\u00e1zban 998 \u00f3ta l\u00e9tezik a halottak napja, a mindenszentek \u00fcnnepe ut\u00e1n egy nappal, november m\u00e1sodik\u00e1n. Eredetileg az elhunyt, de az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9get m\u00e9g el nem \u00e9rt lelkekre eml\u00e9keztek ezen a napon, gyerty\u00e1t is az \u0151 megseg\u00edt\u00e9s\u00fckre gy\u00fajtottak, hogy lelk\u00fck a tiszt\u00edt\u00f3t\u0171zb\u0151l (purgat\u00f3rium) kijusson \u00e9s \u00fcdv\u00f6z\u00fclhessen.<\/p>\n

M\u00e1ra m\u00e1r ink\u00e1bb egyszer\u0171en a halottakra val\u00f3 eml\u00e9kez\u00e9s napja.<\/p>\n

Van abban valami megind\u00edt\u00f3, ahogy ilyenkor \u00e9jszaka a gyerty\u00e1k f\u00e9nye bebor\u00edtja a temet\u0151ket.<\/p>\n

\"oulu-85228_640\"<\/a>
(Fot\u00f3: tpsdave @pixabay<\/a>)<\/figcaption><\/figure>\n

 <\/p>\n

M\u00e1skor, m\u00e1shol – m\u00e1shogy<\/h3>\n

 <\/p>\n

M\u00e1r az \u00f3kori R\u00f3m\u00e1ban\u00a0is tartottak megeml\u00e9kez\u00e9st a holtak tisztelet\u00e9re: Feralia\u00a0<\/a>volt a neve, febru\u00e1r 21-\u00e9n tartott\u00e1k. Ilyenkor\u00a0a hozz\u00e1tartoz\u00f3juk s\u00edrj\u00e1n \u00e1ldoz\u00e1ssal \u00fcnnepeltek (\u00e9tellel, vir\u00e1gokkal, gy\u00fcm\u00f6lccsel), a templomok z\u00e1rva tartottak, \u00e9s az olt\u00e1rokon sem \u00e9ghetett \u00e1ldozati t\u0171z. Az igaz\u00e1n \u00e9rdekes azonban az, hogy ennek m\u00e1snapj\u00e1t, febru\u00e1r 22-\u00e9t az \u00e9l\u0151k kiengesztel\u00e9s\u00e9re sz\u00e1nt\u00e1k, ez volt a Caristia<\/a>, a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s szeretet \u00fcnnepe: egy vid\u00e1m \u00fcnnep, amikor az emberek egym\u00e1sra figyeltek, megaj\u00e1nd\u00e9kozt\u00e1k egym\u00e1st, \u00e9s \u00e1ldozatot mutattak be a csal\u00e1dokat v\u00e9d\u0151 istens\u00e9geknek \u00e9s az \u0151s\u00f6k szellem\u00e9nek h\u00e1l\u00e1juk jel\u00e9\u00fcl, hogy \u00f3vt\u00e1k \u0151ket eg\u00e9sz \u00e9ven \u00e1t. Tulajdonk\u00e9ppen megk\u00f6sz\u00f6nt\u00e9k, hogy \u00e9letben vannak.<\/p>\n

A\u00a0D\u00eda de los\u00a0Muertos pedig a mai napig Mexik\u00f3 legnagyobb zen\u00e9s-t\u00e1ncos, sz\u00ednes-szagos \u00fcnnepe. N\u00e1luk\u00a0a megboldogultak eml\u00e9ke identit\u00e1s\u00e9rzetet ad, a kult\u00far\u00e1hoz val\u00f3 hozz\u00e1tartoz\u00e1s\u00a0\u00e9rz\u00e9s\u00e9t\u00a0seg\u00edti, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a hal\u00e1lr\u00f3l \u0151k ink\u00e1bb az \u00e9let \u00f6r\u00f6meire asszoci\u00e1lnak, \u00e9s vigass\u00e1gra biztatnak. A hiedelem szerint ilyenkor egy napra visszat\u00e9rnek a holt lelkek a t\u00falvil\u00e1gr\u00f3l, \u00e9s a feld\u00edsz\u00edtett s\u00edrn\u00e1l a kedvenc \u00e9tel\u00fckkel-italukkal v\u00e1rj\u00e1k \u0151ket,\u00a0majd reggelig\u00a0fesztiv\u00e1loznak a s\u00edrok k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

\"skull-450746_640\"<\/a>
(Fot\u00f3: coombesy @pixabay<\/a>)<\/figcaption><\/figure>\n

 <\/p>\n

A hal\u00e1lf\u00e9lelem<\/h3>\n

 <\/p>\n

A hal\u00e1l \u00f6nmag\u00e1ban nem rossz dolog, ezt majdnem mindenki bel\u00e1tja, aki foglalkozik a k\u00e9rd\u00e9ssel. Az \u00e9let r\u00e9sze, term\u00e9szetes folyamat, valaminek a v\u00e9ge. Egy pillanat. Hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik akkor pontosan, fiziol\u00f3giailag, biol\u00f3giailag, azt is lehet tudni. A k\u00e9rd\u00e9s ink\u00e1bb az, hogy mi van ut\u00e1na – m\u00e1r ha van egy\u00e1ltal\u00e1n valami.<\/p>\n

Ez olyasmi, amit, am\u00edg \u00e9l\u00fcnk, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sosem fogunk biztosra tudni. Amit nem tudunk, att\u00f3l pedig \u00e1ltal\u00e1ban f\u00e9l\u00fcnk.<\/p>\n

\u00c9n azt hiszem, hogy\u00a0nagyj\u00e1b\u00f3l mindegy, mit hisz\u00fcnk arr\u00f3l, ami oda\u00e1t r\u00e1nk v\u00e1r, megtapasztalni csak egyetlen egyszer fogjuk, \u00e9s amikor megtapasztaljuk, akkor m\u00e1r nem fogunk \u00e9lni.<\/p>\n

A hal\u00e1lt \u00f6vez\u0151 r\u00edtusok, szok\u00e1sok pedig\u00a0tal\u00e1n ink\u00e1bb\u00a0az \u00e9l\u0151knek sz\u00f3lnak, nem a holtaknak. A gy\u00e1sz az \u0151 f\u00e1jdalmuk, a vesztes\u00e9g\u00e9rzet az \u00f6v\u00e9k, azt nekik kell feldolgozniuk. A\u00a0hal\u00e1l ut\u00e1ni l\u00e9t vagy neml\u00e9t fant\u00e1zi\u00e1i is az \u00e9l\u0151k megnyugtat\u00e1s\u00e1ra, vagy \u00e9pp motiv\u00e1l\u00e1s\u00e1ra\u00a0alkalmasak.<\/p>\n

Ezzel egy\u00fctt nem csak hogy \u00e9rdemes, de tal\u00e1n fontos is foglalkozni a k\u00e9rd\u00e9ssel. Mert val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sokkal jobban meghat\u00e1roz benn\u00fcnket a hal\u00e1lt\u00f3l, az elm\u00fal\u00e1st\u00f3l, a semmit\u0151l val\u00f3 f\u00e9lelm\u00fcnk, mint azt gondoln\u00e1nk. Ha \u00fagy n\u00e9zz\u00fck, \u00e9let\u00fcnk \u00e1lland\u00f3 vesz\u00e9lyben van, r\u00e1ad\u00e1sul nincs igazi befoly\u00e1sunk r\u00e1, mikor t\u00f6rt\u00e9nik vel\u00fcnk b\u00e1rmi v\u00e9gzetes. M\u00e9g ha azt hissz\u00fck is, hogy tehet\u00fcnk l\u00e9p\u00e9seket a biztons\u00e1g fel\u00e9, az t\u00f6bbnyire csak ill\u00fazi\u00f3 marad.\u00a0\u00c9s mivel a hal\u00e1lt valami sz\u00f6rny\u0171s\u00e9gnek k\u00e9pzelj\u00fck, a t\u0151le val\u00f3 f\u00e9lelem folyamatosan ott mozog benn\u00fcnk, j\u00f3 m\u00e9lyre el\u00e1sva – de folyamatos hat\u00e1ssal \u00e9let\u00fcnkre.<\/p>\n

A hal\u00e1l elker\u00fclhetetlen k\u00f6zeledt\u00e9t, az ebb\u0151l fakad\u00f3 folyamatos \u00e9s er\u0151s\u00a0fesz\u00fclts\u00e9get haszn\u00e1lhatjuk ak\u00e1r \u00e9let\u00fcnk leger\u0151sebb\u00a0mozgat\u00f3rug\u00f3j\u00e1nak is. Olyan valaminek, ami \u00e1lland\u00f3an mozg\u00e1sban tart, ami folyton eml\u00e9keztet arra, hogy m\u00e9g \u00e9l\u00fcnk, most van itt a lehet\u0151s\u00e9g, hogy tegy\u00fcnk – h\u00e1t tegy\u00fcnk!<\/p>\n

Ehhez k\u00e9pest \u00e1ltal\u00e1ban ink\u00e1bb a leplez\u00e9s\u00e9t szoktuk v\u00e1lasztani.\u00a0Elfordulunk az id\u0151sekt\u0151l, mert a saj\u00e1t elker\u00fclhetetlen\u00a0\u00f6reged\u00e9s\u00fcnkre eml\u00e9keztetnek minket. Tabunak tekintj\u00fck a hal\u00e1lt, ink\u00e1bb nem is besz\u00e9l\u00fcnk r\u00f3la,\u00a0vagy elt\u00falozzuk,\u00a0viccet csin\u00e1lunk bel\u0151le, \u00e9s horrorfilmeket n\u00e9z\u00fcnk, hogy biztons\u00e1gb\u00f3l borzonghassunk. Ha elvesz\u00edt\u00fcnk valakit, \u00f6nmagunkat hib\u00e1ztatjuk a hal\u00e1l\u00e1\u00e9rt, vagy \u00e9pp \u00e9kszert <\/a>csin\u00e1ltatunk a hamvaib\u00f3l, hogy mindig vel\u00fcnk lehessen. Becsatoljuk a biztons\u00e1gi \u00f6vet a rep\u00fcl\u0151n, \u00e9s harminc felett elkezd\u00fcnk eg\u00e9szs\u00e9gesen \u00e9tkezni \u00e9s m\u00e9g kocogni is elj\u00e1runk. Mindenhov\u00e1 siet\u00fcnk, hogy nehogy lemaradjunk valamir\u0151l, hogy m\u00e9g belef\u00e9rjen az id\u0151nkbe. Fogyaszt\u00f3kk\u00e1 v\u00e1lunk, javakat halmozunk, hogy megpr\u00f3b\u00e1ljuk bet\u00f6mni azt a lyukat, ami ott t\u00e1tong benn\u00fcnk, a semmi\u00a0\u0171rj\u00e9t.<\/p>\n

\u00c9s \u00edgy tov\u00e1bb.<\/p>\n

 <\/p>\n

F\u00e9nycsepp<\/h3>\n

 <\/p>\n

Amikor gyerty\u00e1t gy\u00fajtunk, gy\u00fajthatjuk azt a szeretteinkre val\u00f3 eml\u00e9kez\u00e9s kedv\u00e9\u00e9rt, de gy\u00fajthatjuk azt ugyanakkor a magunk kedv\u00e9\u00e9rt is. Hogy eml\u00e9keztess\u00fck magunkat ezzel az egyszer\u0171, a szavakn\u00e1l m\u00e9gis sokkal m\u00e9lyebb szimb\u00f3lummal az \u00e9let v\u00e9ges volt\u00e1ra, a hal\u00e1l term\u00e9szetess\u00e9g\u00e9re, \u00e9s tal\u00e1n arra is, hogy f\u00e9lni f\u00f6l\u00f6sleges. P\u00e9ld\u00e1ul\u00a0az\u00e9rt, mert ak\u00e1r f\u00e9l\u00fcnk, ak\u00e1r nem, ez nem v\u00e1ltoztat azon a t\u00e9nyen, hogy meg fogunk halni – akkor m\u00e1r \u00e9rdemesebb nem f\u00e9lni. \u00cdgy egy csom\u00f3 id\u0151nk \u00e9s energi\u00e1nk marad ak\u00e1r a szeretteinkre eml\u00e9kezni, ak\u00e1r a saj\u00e1t \u00e9let\u00fcnket \u00e9lni.<\/p>\n

„Jobb\u00a0gyerty\u00e1t\u00a0gy\u00fajtani, mint szidni a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9get.” –\u00a0Konfuciusz<\/em><\/p><\/blockquote>\n

\u00c9s gy\u00fajthatunk gyerty\u00e1t az\u00e9rt is, mert van valami k\u00fcl\u00f6nleges, tal\u00e1n var\u00e1zslatos a gyertyaf\u00e9nyben. Meghitts\u00e9get, nyugalmat, csendet sug\u00e1roz, \u00f6sszehozza az embereket. Ezek pedig olyan \u00e9rt\u00e9kek, amikb\u0151l nem \u00e1rt, ha olykor jut mindenkinek. Ak\u00e1r nek\u00fcnk is.<\/p>\n

\"4180036460_4a6d65f1dd_z\"<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

[su_divider text=” fel”]<\/p>\n

(Forr\u00e1sok: wikipedia\/hal\u00e1l<\/a>\/halottak napja<\/a>, katolikus lexikon<\/a>, lelkititkaink<\/a>, Magyar N\u00e9prajzi Lexikon<\/a>)<\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

F\u00e9nyt visz a s\u00f6t\u00e9tbe, meghitt hangulatot k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z, az elm\u00fal\u00e1sra eml\u00e9keztet: a gyertya, \u00e9s annak f\u00e9nye<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2190,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"colormag_page_container_layout":"default_layout","colormag_page_sidebar_layout":"default_layout","footnotes":""},"categories":[8],"tags":[558,561,571,573,1105],"class_list":["post-2160","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-velemenyek","tag-gyasz","tag-gyertya","tag-halal","tag-halottak-napja","tag-ritus"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2160","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2160"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2160\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2190"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2160"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2160"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2160"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}