{"id":11968,"date":"2018-03-03T08:11:26","date_gmt":"2018-03-03T06:11:26","guid":{"rendered":"http:\/\/jammer.hu\/?p=11968"},"modified":"2026-01-17T23:06:19","modified_gmt":"2026-01-17T21:06:19","slug":"letoltheto-tudat-2-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/2018\/03\/03\/letoltheto-tudat-2-2\/","title":{"rendered":"A let\u00f6lthet\u0151 tudat – 2\/2."},"content":{"rendered":"

Richard K. Morgan:\u00a0Val\u00f3s hal\u00e1l<\/em>\u00a0(Altered Carbon)<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 tril\u00f3gi\u00e1j\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett sorozatot a Netflix. A j\u00f6v\u0151ben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 neo-noir felveti azt a k\u00e9rd\u00e9st, hogy vajon mit jelentene az \u00e9let (\u00e9s a hal\u00e1l (vagy p\u00e9ld\u00e1ul egy gyilkoss\u00e1g)) akkor, ha rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1llna olyan technol\u00f3gia, amivel let\u00f6lthetn\u00e9nk a tudatunkat \u00e9s \u00e1tpakolhatn\u00e1nk azt m\u00e1sik testbe.<\/strong>
\nPersze az is k\u00e9rd\u00e9s, hogy ez egy\u00e1ltal\u00e1n lehets\u00e9ges-e\u2026<\/strong><\/p>\n

\n

(A cikk els\u0151 r\u00e9sze itt olvashat\u00f3<\/a>.)<\/p>\n

\u00daj testben \u00e9bredni<\/h3>\n

J\u00e1tsszunk el egy pillanatra a gondolattal, milyen lehet felkelni egy \u00faj testben.<\/p>\n

Az megvan, hogy milyen egy \u00faj, m\u00e9g nem bej\u00e1ratott cip\u0151t felvenni \u00e9s addig hordani, am\u00edg el nem d\u0151l, hogy a cip\u0151 vagy a l\u00e1bunk j\u00f6n ki gy\u0151ztesen a harcb\u00f3l? Vagy ha sokat vezett\u00e9l egy kocsit, \u00e1t\u00fclni egy m\u00e1sikba? Vagy milyen az els\u0151 p\u00e1r \u00e9tkez\u00e9s az \u00faj fogt\u00f6m\u00e9ssel? Esetleg \u00fajratanulni kisebb t\u00e1rgyak megfog\u00e1s\u00e1t, miut\u00e1n megv\u00e1gtuk az ujjunkat?<\/p>\n

Ezek apr\u00f3s\u00e1gok, \u00e9s m\u00e9g ezekkel is nehezen boldogulunk. Mert napokba, de sokszor hetekbe, h\u00f3napokba telik – az agyunk sz\u00e1m\u00e1ra -, hogy alkalmazkodjon a kialakult \u00faj helyzethez. Amikor feln\u00f6v\u00fcnk, megny\u00falik a test\u00fcnk, v\u00e1ltoznak a csontjaink, az izmaink \u00e9s minden\u00fcnk \u00e1trendez\u0151dik, az se megy egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra. \u00c9s n\u00e9ha el\u00e9g nehezen viselj\u00fck. S\u0151t, m\u00e9g f\u00e1j is.<\/p>\n

De h\u00e1t ez a dolga az agynak, alkalmazkodik, a t\u0151le telhet\u0151 leggyorsabban.<\/p>\n

Milyen lehet, ha az agyunk az \u00faj helyzet? Vagyis az milyen, hogy az agy sz\u00e1m\u00e1ra minden \u00faj? Vajon t\u00e9nyleg csak egy villan\u00e1s, \u00e9s kinyitjuk a szem\u00fcnket, \u00e9s m\u00e1r megy\u00fcnk is tov\u00e1bb, vid\u00e1man ismerkedve \u00faj test\u00fcnkkel, mint egy \u00faj j\u00e1t\u00e9kkal? Vagy az\u00e9rt sokkolna n\u00e9mileg az \u00e9lm\u00e9ny (mint a Val\u00f3s hal\u00e1lban<\/em>)? Esetleg sim\u00e1n \u00f6sszeomlan\u00e1nk a sokk hat\u00e1s\u00e1ra?<\/p>\n

Tegy\u00fck fel, hogy t\u00fal\u00e9ln\u00e9nk a sokkot (mondjuk val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem \u00e9ln\u00e9nk t\u00fal). Ebben az esetben van m\u00e9g p\u00e1r probl\u00e9ma azzal, hogy mit is kezden\u00e9nk az agyb\u00f3l a testtel, amivel akkor tal\u00e1lkozunk el\u0151sz\u00f6r.<\/p>\n

Elvileg m\u00e9g sosem haszn\u00e1ltuk azt a testet azzal az aggyal, vagyis nincs meg az idegi kapcsol\u00f3d\u00e1s p\u00e9ld\u00e1ul az izmokat mozgat\u00f3 idegekkel, sem azok \u00e1llapot\u00e1t jelz\u0151kkel, vagyis ezt ki k\u00e9ne \u00e9p\u00edteni, ki k\u00e9ne tapasztalni, meg k\u00e9ne tanulni, s\u0151t, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sok r\u00e9sz\u00e9ben be k\u00e9ne idegezni is. \u00d6ssze kellene k\u00f6tni mindent mindennel, r\u00e1ad\u00e1sul rendszerben, hogy ir\u00e1ny\u00edthat\u00f3 legyen a test, \u00e9s hogy az ir\u00e1ny\u00edt\u00f3k\u00f6zpont, az agy azt ir\u00e1ny\u00edtani tudja. Ami a mozg\u00e1sszerv eset\u00e9ben m\u00e9g ok\u00e9, mert legfeljebb addig nem mozgunk – de ugyanezt meg k\u00e9ne tenni a l\u00e9gz\u0151szervrendszerrel \u00e9s egy\u00e9b l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa szervekkel is, m\u00e9gpedig perceken vagy m\u00e1sodperceken bel\u00fcl, k\u00fcl\u00f6nben j\u00f6n a val\u00f3s hal\u00e1l.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Belemehetn\u00e9nk ebbe persze, meg biztos tal\u00e1ln\u00e1nk r\u00e1 elm\u00e9leti megold\u00e1st, hogy hogyan lehet m\u00e9gis megoldani (pl. eleve olyan testet k\u00e9sz\u00edt\u00fcnk, ami az agyunkhoz mindenben passzol, \u00e9s nincs ez a hercehurca), \u00e9s foglalkozhatn\u00e1nk m\u00e9g sz\u00e1mos m\u00e1s probl\u00e9m\u00e1val, amik m\u00e1s ir\u00e1nyokb\u00f3l k\u00e9rd\u0151jelezik meg a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t a tudatlet\u00f6lt\u00e9snek, de k\u00f6zel\u00edts\u00fck meg m\u00e1s, nem annyira technikai oldalr\u00f3l a k\u00e9rd\u00e9st. N\u00e9zz\u00fck meg filoz\u00f3fiailag!<\/p>\n

Ki lenne az, aki fel\u00e9bredne? Vagy ki volna, aki \u00f6sszeomlana? Vagy ki volna az, aki nem \u00e9bredne fel? (J\u00f3, ez ut\u00f3bbi tal\u00e1n nem is annyira relev\u00e1ns k\u00e9rd\u00e9s.)<\/p>\n

Val\u00f3j\u00e1ban mit is t\u00f6lten\u00e9nk le? T\u00e9nyleg az emberi tudatot?
\n\u00c9s az mi?
\n\u00c9s ha nem azt, akkor mit?
\nLehet, hogy ezek a k\u00e9rd\u00e9sek megel\u0151zi a hogyant (\u00e9s tal\u00e1n azt is, hogy minek). Ha esetleg kider\u00fclne, hogy ennek az eg\u00e9sznek nincs semmi \u00e9rtelme, felesleges lenne a k\u00e9rd\u00e9sek nagy r\u00e9sze.<\/p>\n

Elme vagy tudat?<\/h3>\n

Az elme nem m\u00e1s, mint az agy mint fizikai szerv, az abban zajl\u00f3 folyamatok (pl. a benne szaladg\u00e1l\u00f3 inger\u00fcletek) \u00e9s azok a ment\u00e1lis dolgok, k\u00e9pek, gondolatok, amik ezen folyamatok hat\u00e1s\u00e1ra megjelennek \u00e9s mozognak, folyamatosan. Ut\u00f3bbiak nem l\u00e9teznek a val\u00f3s\u00e1gban, csak k\u00e9pek, amiket att\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl l\u00e1tunk \u201cvalahol\u201d, hogy val\u00f3j\u00e1ban nincsenek. Nagyj\u00e1b\u00f3l ezt a \u201cvalaholt\u201d lehet ment\u00e1lis szintnek tekinteni.<\/p>\n

Az elme a fizikai szint \u00e9s a ment\u00e1lis szint metszete, mert a fizikai szintb\u0151l csak az agy tartozik ide, a ment\u00e1lis szintb\u0151l pedig csak az agy mozg\u00e1sai k\u00f6vetkezt\u00e9ben l\u00e9trej\u00f6v\u0151 k\u00e9pek. Mint l\u00e1tszik, mindkett\u0151 nagyobb halmaz enn\u00e9l – t\u00f6bb testr\u00e9sz\u00fcnk van az agyunkn\u00e1l \u00e9s nem csup\u00e1n annak automatikus fut\u00e1s\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9peink \u00e9s ment\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9geink vannak (legal\u00e1bbis optim\u00e1lis esetben).<\/p>\n

Enn\u00e9l n\u00e9mik\u00e9pp bonyolultabb a helyzet, amit T\u00f6r\u00f6k-Szab\u00f3 Bal\u00e1zs: A teoretika<\/em> <\/a>c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve b\u0151vebben, rendszerszinten \u00e9s \u00e9rthet\u0151bben is le\u00edr. De annyi tal\u00e1n l\u00e1tszik, hogy valami ilyesmit akar Moravec let\u00f6lteni, valamint Markram szimul\u00e1lni. Moravec mag\u00e1t a fizikai agyat akarta egy-az-egyben megfeleltetni egy programnak, Markram pedig mintha a fizikai szint szimul\u00e1l\u00e1s\u00e1val igyekezne r\u00e1j\u00f6nni, hogy mi lehet a (fizikai szinthez tartoz\u00f3) ment\u00e1lis szint.<\/p>\n

Ok\u00e9, eddig az elm\u00e9r\u0151l besz\u00e9lt\u00fcnk. Ez vajon a tudattal egyenl\u0151-e?
\nNos: nem.<\/p>\n

Nem egyszer\u0171 meghat\u00e1rozni a tudat fogalm\u00e1t, sokan sokf\u00e9lek\u00e9ppen \u00edrj\u00e1k k\u00f6r\u00fcl, sokan sokf\u00e9lek\u00e9ppen haszn\u00e1lj\u00e1k (fel saj\u00e1t c\u00e9ljaikra), sz\u00f3val eg\u00e9sz komoly a hom\u00e1ly k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte. A teoretika az\u00e9rt is nagy seg\u00edts\u00e9g az eligazod\u00e1sban, mert meghat\u00e1rozza a fogalmait, amikkel dolgozik, r\u00e1ad\u00e1sul egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben, sz\u00f3val alaposan tiszt\u00edtja a k\u00f6d\u00f6t.<\/p>\n

A tudat az a valami – nevezz\u00fck fel\u00fcletnek -, ahol az ember a val\u00f3s\u00e1got megjelen\u00edti. Amikor valaminek \u201ctudat\u00e1ban vagyunk\u201d, akkor azt a val\u00f3s\u00e1gnak megfelel\u0151en l\u00e1tjuk. A tudatoss\u00e1g ilyen szinten nem m\u00e1s, mint kapcsolat a val\u00f3s\u00e1ggal.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Teh\u00e1t\u00a0nem vagyunk folyamatosan kapcsolatban a val\u00f3s\u00e1ggal?<\/h3>\n

H\u00e1t, igen, bizonyos szemsz\u00f6gb\u0151l nem s\u0171r\u0171n. Fizikailag persze igen, hiszen a val\u00f3s\u00e1g r\u00e9sze vagyunk \u00e9s a val\u00f3s\u00e1got tapasztaljuk fizikailag, minden pillanatban. De amikor a k\u00e9pzelet hat\u00e1rozza meg, hogy mit l\u00e1tunk a vil\u00e1gb\u00f3l magunk k\u00f6r\u00fcl, akkor m\u00e1r nem.<\/p>\n

Ha mondjuk megn\u00e9z\u00fcnk valakivel egy filmet, azt\u00e1n besz\u00e9lget\u00fcnk r\u00f3la, sim\u00e1n kider\u00fclhet, hogy nem ugyan\u00fagy eml\u00e9ksz\u00fcnk r\u00e1, nem ugyanaz ragadt meg bel\u0151le, holott fizikailag ugyanazt l\u00e1ttuk. Az val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy egyik\u00fcnk nem a val\u00f3s\u00e1got l\u00e1tja – de legink\u00e1bb egyik\u00fcnk se -, hiszen a val\u00f3s\u00e1g mindenkire ugyan\u00fagy vonatkozik, teh\u00e1t \u00e1ltal\u00e1nos, sz\u00f3val ugyanazt k\u00e9ne l\u00e1tnunk \u00e9s ugyanarr\u00f3l besz\u00e9ln\u00e9nk. Sokszor el\u0151fordul, hogy m\u00e9g a film zs\u00e1ner\u00e9ben sem egyez\u00fcnk meg.<\/p>\n

M\u00e1r a fizikai \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fcnk is m\u00e1s, p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e1s form\u00e1j\u00fa a f\u00fcl\u00fcnk, m\u00e1s a szem\u00fcnk fiziol\u00f3giai fel\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. De ami m\u00e9g durv\u00e1bb, hogy a m\u00faltunk \u00e9s kor\u00e1bbi tapasztalataink hat\u00e1rozza meg azt el\u00e9g nagy m\u00e9rt\u00e9kben, hogy mit vesz\u00fcnk \u00e9szre vagy figyelembe egy-egy jelens\u00e9gb\u0151l, tapasztal\u00e1sb\u00f3l \u00e9s mit nem. Mert bizony kivet\u00edt\u00fcnk, v\u00e1logatunk, sz\u0171r\u00fcnk \u00e9s torz\u00edtunk folyamatosan. Mindez a fizikai-ment\u00e1lis \u00e9s a ment\u00e1lis szinten t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n

Tudatoss\u00e1, azaz a val\u00f3s\u00e1gnak megfelel\u0151v\u00e9 \u00fagy tehetj\u00fck ezen ment\u00e1lis k\u00e9pzeteket, ha azt a val\u00f3s\u00e1gnak megfelel\u0151en, m\u00e1s val\u00f3s dolgokkal \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e9s teljess\u00e9g\u00e9ben l\u00e1tjuk, nem pedig csak r\u00e9szleteiben, egy bizonyos szemsz\u00f6gb\u0151l, sz\u0171rve \u00e9s \u00f6nk\u00e9nyesen \u00f6sszev\u00e1logatva a val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l \u00e9s a saj\u00e1t k\u00e9pzelet\u00fcnkb\u0151l.<\/p>\n

A tudat azonban t\u00f6bb, mint az embernek a val\u00f3s\u00e1ggal megegyez\u0151 k\u00e9pzet-rendszere. Merthogy a tudat nem egyszer\u0171en az ember birtok\u00e1ban l\u00e9v\u0151 valami, hogy nekem van tudatom, ami az eny\u00e9m \u00e9s ahhoz senkinek semmi k\u00f6ze, hanem egy olyan nagy eg\u00e9sz, amiben benne van – \u00e9s amiben \u00f6sszekapcsol\u00f3dik – az \u00f6sszes ember. Is. Meg minden m\u00e1s.<\/p>\n

\u00c9s innent\u0151l eg\u00e9szen messzire elkalandozhatn\u00e1nk, ha belem\u00e9lyedn\u00e9nk a t\u00e9m\u00e1ba. Volna itt kvantum-\u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s \u00e9s mindenf\u00e9le furcsas\u00e1g. De most nem bonyol\u00edtjuk t\u00fal, ink\u00e1bb itt egy egyszer\u0171 p\u00e9lda.<\/p>\n

Ha azt olvasod, hogy t\u0151l\u00fcnk messzire terrort\u00e1mad\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt, akkor benned is megmozdul valami. Pedig nem tapasztaltad meg k\u00f6zvetlen k\u00f6zelr\u0151l, m\u00e9gis hat r\u00e1d az inform\u00e1ci\u00f3. T\u00f6rt\u00e9nik benned valami: megv\u00e1ltozik a v\u00e9rnyom\u00e1sod, biok\u00e9miailag reag\u00e1lsz, gondolatok indulnak el a fejedben, tal\u00e1n ki is mondod \u0151ket – azaz tov\u00e1bb is adod azt a hat\u00e1st m\u00e1soknak, ami benned megmozdult. Megv\u00e1ltozol annak a h\u00edrnek a hat\u00e1s\u00e1ra, amit olvast\u00e1l. A val\u00f3s\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l viszont csak annyi t\u00f6rt\u00e9nik, hogy bet\u0171ket olvasol a pap\u00edrr\u00f3l vagy k\u00e9perny\u0151r\u0151l.<\/p>\n

Mi lehet ennek az oka?<\/h3>\n

Mondjuk az, hogy \u00f6ssze vagy k\u00f6tve azokkal az emberekkel, akik a t\u00e1mad\u00e1sban \u00e9rintettek, m\u00e9gpedig azzal, hogy tudod, valahol m\u00e9lyen tudat\u00e1ban vagy, hogy \u0151k is ugyanolyan emberek, mint te.
\nHat\u00e1ssal vagyunk egym\u00e1sra, inform\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3zatot alkotunk, minden tett\u00fcnk hat mindenre – m\u00e9g ha ez a hat\u00e1s nem is egy\u00e9rtelm\u0171 vagy nem k\u00f6veted le. \u00c9s ez a nagy, folyton v\u00e1ltoz\u00f3 valami, amiben \u00f6ssze vagyunk k\u00f6tve, ez a tudat. Nem egy ember kiz\u00e1r\u00f3lagos tulajdona, hanem az emberis\u00e9g kapcsol\u00f3dik benne \u00f6ssze. Azzal, hogy tudok r\u00f3lad, hogy te tudsz r\u00f3lam \u00e9s tudsz valaki m\u00e1sr\u00f3l is, \u0151 tud megint valaki m\u00e1sr\u00f3l, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Mi mind benne vagyunk \u00e9s mind alkotjuk, mozgatjuk folyamatosan.
\nEnnek a h\u00e1l\u00f3zatnak legfeljebb csak akkora r\u00e9sz\u00e9r\u0151l szoktunk tudom\u00e1st venni, amekkora minket \u00e9rint. \u00c9n tudok r\u00f3lad. De ez az eg\u00e9sz, mindent beh\u00e1l\u00f3z\u00f3 h\u00e1l\u00f3zatnak csak egy apr\u00f3 r\u00e9szlete, egy csepp a tengerben. A h\u00e1l\u00f3zat pedig l\u00e9tezik, hisz ha olvasol egy h\u00edrt egy \u00fajs\u00e1gban olyanokr\u00f3l, akikr\u0151l elvileg nem tudhatsz semmit, valami\u00e9rt m\u00e9gis hat r\u00e1d.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Visszat\u00e9rve a sci-fihez<\/h3>\n

Sz\u00f3val akkor let\u00f6lthet\u0151-e az emberi tudat?
\nA k\u00e9rd\u00e9snek mindezek ut\u00e1n m\u00e1r nem annyira van \u00e9rtelme, nem?<\/p>\n

Ink\u00e1bb az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy az emberi elme vajon let\u00f6lthet\u0151-e. Hisz ha a fenti meghat\u00e1roz\u00e1sokat elfogadjuk, \u00e9s hozz\u00e1juk n\u00e9zz\u00fck a sci-fik t\u00e9m\u00e1it \u00e9s a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sokat, az elme let\u00f6lt\u00e9s\u00e9r\u0151l besz\u00e9lnek, nem a tudatr\u00f3l.<\/p>\n

Amire meg az lehet a v\u00e1lasz, hogy fizikai eszk\u00f6z\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel legfeljebb a fizikai szint, vagyis az agy \u00e9s annak fel\u00e9p\u00edt\u00e9se \u201ct\u00f6tlhet\u0151 le\u201d, vagy jelen\u00edthet\u0151 meg virtu\u00e1lisan. Meg esetleg lehet szimul\u00e1lni az abban zajl\u00f3 folyamatokat, \u00e9s ennyi. Az, hogy ezzel l\u00e9trej\u00f6n-e a ment\u00e1lis szint, vagy ak\u00e1r csak annak lehet\u0151s\u00e9ge is a g\u00e9pben, az m\u00e1r egy m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s. Szerintem nem, mert az egy emberi dolog \u00e9s kev\u00e9s hozz\u00e1 az, hogy elektromos kis\u00fcl\u00e9sek szaladg\u00e1ljanak egy szerves massz\u00e1ban szanasz\u00e9t. Pl\u00e1ne kev\u00e9s, ha csak szimul\u00e1lj\u00e1k ezeket a kis\u00fcl\u00e9seket.<\/p>\n

De ha m\u00e9g menne is, ott van m\u00e9g a ment\u00e1lis-ment\u00e1lis szint is, vagyis a ment\u00e1lis szintnek az a r\u00e9sze, ami a fizikai-ment\u00e1lis r\u00e9szen t\u00fal van. Na azt nem nagyon tudjuk megfogni fizikailag. Azt se tudjuk, hogy hol keress\u00fck. Biztos, hogy van k\u00f6ze az agyhoz, hisz ha nincs agy, gondolatok \u00e9s k\u00e9pek sincsenek. (Meg \u00e9let se.) De am\u00fagy a ment\u00e1lis vil\u00e1g val\u00f3j\u00e1ban nem l\u00e9tezik sehol, hanem csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag a ment\u00e1lis szinten. Arra m\u00e9g nincs eszk\u00f6z\u00fcnk, hogy azt is let\u00f6lts\u00fck – \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sose lesz r\u00e1 fizikai eszk\u00f6z, mert nem lehet. Egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert nem fizikai.<\/p>\n

Sz\u00f3val ha csak az agym\u0171k\u00f6d\u00e9s volna let\u00f6lthet\u0151 \u00e9s \u00e1tvihet\u0151 egyik helyr\u0151l a m\u00e1sikra, akkor tulajdonk\u00e9ppen egy borzaszt\u00f3an bonyolult, de am\u00fagy eg\u00e9szen k\u00f6t\u00f6tt szab\u00e1lyokkal b\u00edr\u00f3, tudattal nem rendelkez\u0151 alkalmazkod\u00f3- \u00e9s t\u00fal\u00e9l\u0151-automat\u00e1t voln\u00e1nk k\u00e9pesek transzport\u00e1lni. Mert az agy alapvet\u0151en erre van kital\u00e1lva. Megoldja a probl\u00e9m\u00e1kat, alkalmazkodik az \u00faj helyzetekhez \u00e9s k\u00f6veti az \u00f6szt\u00f6n\u00f6k utas\u00edt\u00e1sait. Ezen t\u00fal csak akkor tud l\u00e9pni, ha a fizikai szinten t\u00fal a ment\u00e1lis szint is belesz\u00f3l a j\u00e1t\u00e9kba.<\/p>\n

…\u00e9s akkor az \u00e9rz\u00e9sekr\u0151l m\u00e9g nem is besz\u00e9lt\u00fcnk.<\/p>\n

De ok\u00e9, tegy\u00fck fel, engedj\u00fck meg a lehetetlent \u00e9s k\u00e9pzelj\u00fcnk el egy olyan m\u00f3dszert, amivel let\u00f6lthet\u0151 az elme, annak fizikai \u00e9s ment\u00e1lis r\u00e9sze is. M\u00e9g mindig fog hi\u00e1nyozni egy fontos \u00f6sszetev\u0151 ahhoz, hogy m\u0171k\u00f6dni tudjon: az pedig az \u00e9rtelem. Az \u00e9rtelem, amely az eg\u00e9szet mozg\u00e1sban tartja, ami m\u0171k\u00f6dteti, ami eld\u00f6nti, hogy mit csin\u00e1ljon az elme, a fizikai \u00e9s a ment\u00e1lis szint. Az \u00e9rtelem, ami valahol az ember l\u00e9nyege, ami az egy\u00e9n egyedis\u00e9ge szerint rendezi a gondolatait \u00e9s a cselekedeteit azon a csak r\u00e1 jellemz\u0151 m\u00f3don, ahogy senki m\u00e1s nem teheti meg. Azt vajon hogy t\u00f6lt\u00f6d le? Hol tartod azt, amit\u0151l az vagy, aki vagy, \u00e9s nem m\u00e1s? Hogy t\u00f6lt\u00f6d le az ember l\u00e9nyeg\u00e9t? Filoz\u00f3fiai l\u00e9nyegszkennerrel?<\/p>\n

Az egy\u00e9n a fizikai, ment\u00e1lis \u00e9s \u00e9rzelmi r\u00e9sz\u00e9nek \u00f6sszess\u00e9ge. A szem\u00e9lyes v\u00e9lem\u00e9nyem az, hogy nem nagyon \u00e9rtelmezhet\u0151 k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n. Ha valamelyik r\u00e9sz\u00e9t k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lasztjuk, akkor az m\u00e1r er\u0151sen megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151, hogy ember-e, aki maradt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Vajon lehets\u00e9ges-e let\u00f6lteni az emberi tudatot, \u00e9s azt \u00e1trakni egy m\u00e1sik testbe? A sci-fik szerint igen. Na de mi a helyzet a val\u00f3s\u00e1ggal?
\nM\u00e1sodik r\u00e9sz: a filoz\u00f3fia oldala<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":11971,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"colormag_page_container_layout":"default_layout","colormag_page_sidebar_layout":"default_layout","footnotes":""},"categories":[18,7,23,24],"tags":[93,471,1102,1130,1336,1368],"class_list":["post-11968","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-mozi","category-teoretikus","category-tudomany","category-tul-hosszu","tag-a-teoretika","tag-filozofia","tag-richard-morgan","tag-sci-fi","tag-tudat","tag-valos-halal"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11968","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11968"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11968\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11983,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11968\/revisions\/11983"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11968"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=11968"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/jammer.hu\/exjammer\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=11968"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}