„kommen, kommen! las vegas casino, papa kukken, wo ist rot?”<\/p><\/blockquote>\n
– mindek\u00f6zben olyan sebess\u00e9ggel mozogtak a dobozok a kezei alatt, hogy t\u00e1tva maradt a sz\u00e1m. Lehettem vagy t\u00edz\u00e9ves \u00e9s akkor j\u00e1rtam el\u0151sz\u00f6r piacon egyed\u00fcl, f\u00f6ldbe gy\u00f6kerezett l\u00e1bbal figyeltem, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik. Egy ideig csak n\u0151tt-n\u0151tt a cs\u0151d\u00fclet, azt\u00e1n j\u00f6tt egy Rudi V\u00f6ller-frizur\u00e1s n\u00e9met fick\u00f3 \u00e9s letett egy \u00f6tm\u00e1rk\u00e1st a dobozra. Elcsendesedett a cs\u0151d\u00fclet, azt\u00e1n amikor r\u00e1b\u00f6k\u00f6tt az egyik skatuly\u00e1ra \u00e9s el\u0151ugrott al\u00f3la a szivacslabda, vigyorogva vette el a p\u00e1rj\u00e1t a kalapost\u00f3l \u00e9s hallani lehetett a kiengedett s\u00f3hajokat.<\/p>\n
Ekkor esett le, hogy mir\u0151l is sz\u00f3l a j\u00e1t\u00e9k, \u00e9s \u00e9n is leveg\u0151t kapkodva n\u00e9ztem, hogy k\u00f6vetni tudom-e a labd\u00e1t a skatuly\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. El\u0151refurakodtam, hogy jobban l\u00e1ssam, mi t\u00f6rt\u00e9nik, \u00e9s mire oda\u00e9rtem, a Rudi V\u00f6ller m\u00e1r k\u00e9t t\u00edzm\u00e1rk\u00e1st szorongatott egyre sz\u00e9lesebb vigyorral az arc\u00e1n. Oldalba b\u00f6kte a mellette \u00e1ll\u00f3 bajszos n\u00e9metet, valamit susmorogtak, a bajszos pedig a kez\u00e9be j\u00e1tszotta az \u00f6sszes k\u00e9szp\u00e9nzt, ami csak n\u00e1luk volt. Odarakta a kupacot a kartondobozra. Megfagyott a leveg\u0151 – lehetett vagy sz\u00e1z n\u00e9met m\u00e1rka ott, gyerekk\u00e9nt csak a K\u00e9kf\u00e9nyben l\u00e1ttam ennyi p\u00e9nzt egyben.<\/p>\n
![\"\"](\"http:\/\/ff.jalagati.webfactional.com\/wp-content\/uploads\/sites\/5\/2017\/03\/deutsche_mark.jpg\")
<\/p>\n
A narancs kalapos is feln\u00e9zett, meg\u00e1llt egy pillanatra, \u00e9s nagy gonddal l\u00e1tott neki a mutatv\u00e1ny kivitelez\u00e9s\u00e9nek. Ide-mozgatta oda a skatuly\u00e1kat \u00e9s a labd\u00e1kat, besz\u00e9lt, mintha nem lenne holnap, \u00e9s amikor feltette a k\u00e9rd\u00e9st, hogy „wo ist rot, miszter?”<\/em> – pont \u00fagy t\u0171nt, hogy a kritikus pillanat el\u0151tt valami gikszer t\u00f6rt\u00e9nt, mert egy pillanatra megl\u00e1ttam a piros labd\u00e1t az egyik skatulya al\u00f3l kikandik\u00e1lni. Rudi V\u00f6ller is l\u00e1tta, nem volt h\u00fclye, nem habozott, r\u00e1b\u00f6k\u00f6tt a skatuly\u00e1mra.<\/p>\n Ekkor v\u00e9gigfutott, hogy ez valami igen egyszer\u0171 \u00e9s k\u00f6nny\u0171 m\u00f3dja lehet a p\u00e9nzkeres\u00e9snek, csak n\u00e9zni kell a labd\u00e1kat \u00e9s ezt a kupac p\u00e9nzt dupl\u00e1zva kapja vissza… eg\u00e9szen addig, am\u00edg fel nem emelte a narancs kalapos a skatuly\u00e1nkat, \u00e9s nem hittem a szememnek, mert nem volt alatta semmi. Megh\u00f6kkentem, hiszen basszus, ez nem lehet, hiszen pont l\u00e1ttam, hogy p\u00e1r pillanattal kor\u00e1bban ott volt az a rohadt labda \u00e9s az\u00f3ta nem mozdult semerre a gyuf\u00e1sdoboz! Az \u00e9n megh\u00f6kken\u00e9semn\u00e9l m\u00e1r csak Rudi V\u00f6ller arca volt meglepettebb, \u00e9s fizikai f\u00e1jdalmat l\u00e1ttam az arc\u00e1n, ahogy a narancs kalapos beh\u00fazta azt a kupac n\u00e9met m\u00e1rk\u00e1t a doboz m\u00f6g\u00e9.<\/p>\n Elhat\u00e1roztam, hogy \u00e9n \u00e9rteni akarom, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik itt, mert a t\u00f6rt\u00e9netet\u00a0vagy t\u00edzszer l\u00e1ttam megism\u00e9tl\u0151dni, am\u00edg be nem futottak a rend\u0151r\u00f6k \u00e9s a narancskalapos \u00e9s a kis pajt\u00e1sai fel nem sz\u00edv\u00f3dtak a t\u00f6megben. Akkor, t\u00edz\u00e9vesen szerettem bele a b\u0171v\u00e9sztr\u00fckk\u00f6kbe \u00e9s az „itt a piros, hol a piros” j\u00e1t\u00e9kba egy \u00e1lmos szombat d\u00e9lut\u00e1n. Nem \u00e9rtettem, hogy egy ennyire egyszer\u0171 dologban hogy csalhat meg a szemem – viszont az, hogy valami turpiss\u00e1g van a dologban, nyilv\u00e1nval\u00f3nak t\u0171nt t\u00edz\u00e9vesen is, mert b\u00e1rmennyire is naiv voltam, azt az\u00e9rt \u00e9n se gondoltam, hogy valaki az\u00e9rt \u00fcl oda a piac bej\u00e1rat\u00e1hoz, hogy k\u00e9szp\u00e9nzzel l\u00e1ssa el a n\u00e9met turist\u00e1kat.<\/p>\n Az\u00f3ta eltelt egy csom\u00f3 id\u0151 \u00e9s ahol tudtam, ut\u00e1namentem, hogy hogy is t\u00f6rt\u00e9nik ez a turpiss\u00e1g a kartondobozzal meg a szivacslabd\u00e1kkal. Volt, hogy Barcelon\u00e1ban a Ramblason odamentem a marokk\u00f3aikhoz, hogy nem \u00e9rdekel a j\u00e1t\u00e9k, itt egy h\u00faszeur\u00f3s, ha megmutatj\u00e1k, hogy csin\u00e1lj\u00e1k a tr\u00fckkj\u00fcket, \u00e9s addig nyaggattam a Gell\u00e9rt-hegy oldal\u00e1ban \u00fccs\u00f6rg\u0151 \u0151sz haj\u00fa raj cs\u00e1v\u00f3kat, am\u00edg el nem zavartak, mert rontom a biznisz\u00fcket.<\/p>\n Lassank\u00e9nt r\u00e1j\u00f6ttem, hogy a szivacslabd\u00e1s tr\u00fckk \u00e9s a hasonsz\u0151r\u0171 t\u00e1rsai igaz\u00e1b\u00f3l azzal j\u00e1tszanak, ahogy az emberek agya \u00e9s a l\u00e1t\u00e1s m\u0171k\u00f6dik.<\/p>\n Viszont \u00e9lesen csak a l\u00e1t\u00f3mez\u0151 k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9sz\u00e9n \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck a kont\u00farokat, emiatt ahhoz, hogy az agy k\u00e9pet alkosson a k\u00f6r\u00fclvev\u0151 fizikai k\u00f6rnyezetr\u0151l, a szemet folyamatosan ide-oda mozgatva kap r\u00e9szinform\u00e1ci\u00f3kat, amiket automatikusan illeszt \u00f6ssze egy \u00f6sszef\u00fcgg\u0151(-nek gondolt) k\u00e9pp\u00e9. Persze ez csak vizu\u00e1lis k\u00e9pek \u00f6sszerak\u00e1s\u00e1hoz szolg\u00e1lhatna alapul, viszont az agy felhaszn\u00e1lja azt is, hogy miket tapasztalt kor\u00e1bban a l\u00e1tott dolgokkal kapcsolatban: milyen az anyaguk, a tapint\u00e1suk, a s\u00falyuk stb. Na \u00e9s itt j\u00f6n a tr\u00fckk, hogy ezt annyira automatikusan v\u00e9gzi, hogy fel se t\u0171nik, csak alapul vessz\u00fck az el\u0151\u00e1ll\u00edtott k\u00e9pet: az esetek nagy r\u00e9sz\u00e9ben ezzel semmi baj sincs, viszont az „itt a piros, hol a piros” j\u00e1t\u00e9kban ez igencsak f\u00e1jdalmas k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r.<\/p>\n Az egyik pillanatban az egyik gyuf\u00e1sdoboz alatt megpillantottam a rik\u00edt\u00f3 piros szivacslabd\u00e1t, a cowboykalapos elvette a kez\u00e9t a mozdulatlan dobozr\u00f3l, \u00e9s feltette a k\u00e9rd\u00e9st, hogy hol van. Az agy \u00f6sszerakta a k\u00e9pet: a labda szil\u00e1rd \u00e9s nem b\u00edr \u00e1tesni a kartondobozon, se a gyuf\u00e1sdobozon, \u00edgy azt\u00e1n tuti, hogy ott van, ahov\u00e1 szeg\u00e9ny turista\u00a0is mutatott. Igen \u00e1m, de a csavar ott van a t\u00f6rt\u00e9netben, hogy van az az apr\u00f3 pici mozdulat, amikor elvette a cowboykalapos a kez\u00e9t a dobozr\u00f3l: val\u00f3j\u00e1ban \u00e1ttolta a labd\u00e1n az utols\u00f3 mozdulattal a gyuf\u00e1sdobozt (a szivacs remek\u00fcl tapad a kartondobozon) \u00e9s val\u00f3j\u00e1ban a tenyer\u00e9ben volt eg\u00e9sz id\u0151 alatt.<\/p>\nMegbabon\u00e1zott, amit l\u00e1ttam<\/h4>\n
Mert mindenki abb\u00f3l indul ki, hogy amit l\u00e1t, az van<\/h4>\n