Szuper Market

Marketing vs. tudatos vásárló

A szupermarket csodálatos hely, tele cuccokkal, melyek nélkülözhetetlenek mindennapi életünkben. Van itt minden, kaja, pia, játék, szórakozás. Minden egy helyen! Hát ez tényleg szuper!

Azonban nagyon ébernek kell lennünk, az aktuális havi nagybevásárlások alkalmával. A szupermarket marketingesei ugyanis kíméletlenül lecsapnak ránk. Tudatos vásárlóként velem nehéz dolguk van, hiszen ismerem az összes trükköt. Tudom, mikor mit kell tennem!

Ennek fényében, óriási önbizalommal és kellő körültekintéssel indulok neki.

Legelső dolgom, hogy listát készítek, és elhatározom, hogy csak azt veszem meg, amire kis családomnak szüksége van. Általában mire a közeli „nagybolthoz” érek, nyilvánvalóvá válik, hogy gondosan összeállított listám otthon maradt. De sebaj, megy ez nekem fejből is!

lista

Magabiztosan lépem át a fotocellás ajtót, lista a fejben, velem nem fognak szórakozni, tök tudatos vagyok!

Kosarat fogok, és amint megkezdem kis körutamat, rögtön a bejárat után egy végtelen hosszú akciós polcrendszerbe botlok. Néhány termékre a listám szerint is szükség van, így hát odamegyek.

Itt nagyon óvatosnak kell lennünk, mert minden nagyon megéri nekünk.Figyeljünk tehát oda, miből mennyi az annyi!

$

Gondosan elolvasom az akciós kiírásokat, 2-t fizet, 3-at vihet, ha vásárlói kártyája van, még elengedjük a felének a harmadát, és a többi. Mire a sor végére érek, minimum 5, de leginkább 6 darab termékkel vettem többet, mint amire szükségem van. De így sokkal, sokkal olcsóbb volt, tehát igazából jól jártam.

$$

 

Vagy valami ilyesmi…

Huge Sale red hanging tags

Friss zöldségre, gyümölcsre mindig szükség van. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha közvetlenül nem emellett lenne a babaosztály és a kozmetikai részleg.

$$$

Itt általában kicsit leragadok, hiszen a gyereknek mindig kell valami akciós cucc, én pedig imádom a kencéket. Átlagosan fél órát időzöm itt, és valahogy minden erőfeszítésem ellenére megfeledkezem a csak-amire-szükség-van főszabályról. Így mire kikeveredek, gazdagabb lettem néhány új gyerekholmival, és egy új körömlakk is a kosárba került. Meg arckrém, testápoló, bőrradír, egy kis ezmegaz.

$$$$

Önbizalmam ugyan csorbát szenvedett, de nem csüggedek.

Tudom, hogy bevásárlás előtt otthon jól kell lakni, hogy ne vegyünk meg egy csomó fölösleges kaját. Ezért otthon ebédeltem, aztán elkészítettem a gyereket, én is elkészültem, kocsiba ültünk, odaértünk, kicsit még molyoltunk, és páff… ahogy a pékárukhoz érek, hirtelen emberfeletti éhség tör rám, és persze a gyerekre is!

bread

Mi történik? Plusz egy két pékáru landol a kosárba, a meleg sajtos kiflin már vásárlás közben nyammogunk.

$$$$$

Innen pedig két út vezet lefelé. Az egyik az édességes sor, néhány keksz, egy-két rágcsa, mert a férjem szereti. A másik alternatíva sem jobb, hiszen az az italos sort jelenti. Kóla, rostos üdítő, ízesített sör, miegymás. Döntenem kellene kaja és pia között. Képtelen vagyok, ezért inkább mindkét sort bejárom. Nehogy valamit elfejtsek!

$$$$$$

Bevásárló körutam vége felé, már csak a kasszasort kell túlélni. Nem lenne gond, ha képes lennék csukott szemmel kipakolni a kosárból. A pakolás azonban nagyon stresszes. Fontos a termékek sorrendje, hiszen a végén be kell tenni őket a szatyorba, ami utána a kocsiba kerül. Nem mindegy, hogyan! A paradicsomra nem tehetem az öblítőt, a gyerek cuccait külön kell rakni, az üdítők ismét külön szatyor. Nem is beszélve arról, hogy minden olyan gyorsan történik. Szóval mire végeznék, már nyúlok is valami hideg üccsiért, vagy stresszoldó csokiért.

$$$$$$$$$$$$$$$

Fizetek. Elképedek!

$$$$$$$$$$$$$$$

Nem értem hol hibáztam. Mindegy, gondolom, legközelebb ügyesebb leszek. Végül sovány bankszámlával boldogan távozom, még az sem zavar, hogy marha nagy önbizalmam elhagytam valahol a babakaják és a samponok között. Kárpótol azonban egy vadítóan vörös körömlakk, és egy kávébarna szemhéjpúder.

spending

oszd meg!