Ne add meg a hozzáférést, és nem vagy senki

Dilemma a bizalomról, avagy, egy szép napon úgyis arra ébredek, hogy már nem is létezem. 

Ismeretlen Szerzőtársam írt arról, hogy Captain Quizz milyen leleményes módon próbálja kicsalni a kék közösségiről a személyes adataim éppen száz százalékát.

Nos. Bennem van egy egészséges paranoia, így ennek okán nem adok meg semmilyen engedélyt, semmilyen alkalmazásnak. Már a cukorkapotyogóssal sem játszom. A beállításoknál ezt meg is mondtam Zuckerberg úrnak. Hadd legyen meg az az illúzióm, hogy adataim biztonságban vannak. A bizalmam töretlen eme 30 milliárd dolláros szupercég felé.

No persze mindez lemondással jár, így nem tudom meg, hogy ki a lelki társam. Legalábbis a fácse szerint.

De vajon, azt megtudhatom, hogy én kinek vagyok a lelki társa? Esetleg kiknek?

Tegyük föl, optimális esetben a feleségem az a személy, aki nagy eséllyel pályázik erre a címre. És még a facebookon is fent van. Ráadásul nincs üldözési mániája, így például a cukros játékkal, a Candy Crush-sel is játszik. Pláne.
Tehát szinte minden együtt van ahhoz, hogy elegendő kíváncsiság esetén ő bizony rákattintson. Hozzáférés rendben. Nyilvános adatlap, ismerőslista, bejegyzések, fotók…

Itt jön a bibi. Az ő ismerőslistáján ugyanis én is rajta vagyok. Véleményem szerint két eset lehetséges.

  1.  Vagy az van, hogy én hiába nem játszom, de máson, egy ismerősön, esetleg éppen a feleségemen keresztül bizony hozzáfér az alkalmazás az adataimhoz. Mindhez. Hiszen egy lelkitárskereső játék algoritmusa nem dönthet csak egy név alapján. Kellenek neki a kapcsolatok, a bejegyzések, a közös pontok, fotók, élmények, hogy egy pontosnak tűnő eredményt, egy élményt nyújtson a játékosnak. Hiszen ettől népszerű. Hogy akár lehet benne igazság.
    Ez eléggé vérforralóan hangzik, mármint, hogy a beleegyezésem nélkül mégis hozzáfér egy játék az adataimhoz, egy ismerősömön keresztül. Valószínű, hogy ez nem is igaz, ez az eset nem lehetséges. Gondoljunk csak bele, mekkora bizalomvesztéssel járhat ez a közösségi szájt számára. A facebook általában komolyan veszi a személyes adatok biztonságát, ha én erre gondot fordítok a beállításoknál. Tehát, nem adja ki azokat a harmadik félnek.
  2. Ezek szerint viszont láthatatlan vagyok a játékprogram számára. Nincs hozzáférése az adataimhoz. Nem lehetek lelki társ? Mert nem is létezem?

És ez már egy jelenség. Ha nincs mobilom, email címem, androidom, instagrammom, facebookom, és nem vagyok jelen minden végigsöprő divathullám alkalmazásban, akkor már nem vagyok senki. Nem is létezem. Azt is elfelejtem, hogy voltam.

Két rövidhír a jövőből, az első 2027-ből a második 2032-ből:

Nem kapott személyi igazolványt egy zalakarosi férfi, mert nem tudta igazolni a facebook profilját.

 

A bevezetésre kerülő új csipes személyi okmány, mely útlevélként is használható az EU tagállamok és a Középafrikai Szakrális Monarchia területén, online és automatikusan frissíti a fényképet a facebook profilképpel.

Vajon az első vagy a második lehetőség a valószínűbb?

Ugye írtam, hogy a kettes az életszerűbb, mert a személyi adatok biztonsága a facebook számára is fontos.
Csakhogy akkor az első ember aki ilyen lelkitárskeresőset játszik, az egyedül marad. Mert hiszen minden ismerőse láthatatlan a program számára, mert ugye ők még nem adták meg a hozzáférést.
De hát nincs olyan ember, aki társ nélkül marad. Te sem láttál ilyet, ugye?

Mégiscsak megkapja az a fránya alkalmazás az adataimat a beleegyezésem nélkül? Nem is merem tovább gondolni. Jaj, drága  Zuckerberg! A bizalom fontos dolog.

oszd meg!