Kis színes 2.

A színek és a hangulatok

Biztos tudod, hogy a színeknek hatásuk van a hangulatra (és fordítva: elég csak az arcpírra gondolni). Kultúra- és korfüggő a dolog, de kétségtelen, hogy bizonyos színekre máshogy reagálunk, mint másokra. Míg például a zöld többnyire nyugtat (kórház-zöld), megenged (közlekedési lámpa), természetes (fű, fa), a vörös vadít (vörös posztó), tilt (közlekedési lámpa), fáj (vér). Különböző hangulatokat és érzéseket váltanak ki, de még különféle hőmérsékleteket is asszociálunk hozzájuk a hideg kéktől a forró narancsvörösig.

 

Reklámpszichológia

 

Persze tudják ezt a reklámszakemberek is, hiszen ez a feladatuk. A marketing-kommunikációban, annak is a vizuálisabb részén, a reklámgrafikában és az arculattervezésnél alaposan ki is használják a benne rejlő lehetőségeket.

Nincsenek kötött szabályok, meg marhára sok tényezős a dolog – például nagyon sok függ az adott szín megjelenésének környezetétől (egy kültéri reklám, kék éggel a háttérben más színeket igényel, mint egy zsúfolt magazinban elhelyezett hirdetés, például), az se mindegy, hogy az adott szín hozzákötődik-e már meglévő márkákhoz, vagy se (például magenta színű hirdetést nem hiszem, hogy a Vodafone fog csinálni valaha is), és így tovább. De azért vannak alapok, amikre lehet építeni.

Az alábbi ábra például azt mutatja meg, hogy az ismert márkák arculati színei mit kommunikálnak:

Forrrás: The Logo Company
Forrrás: The Logo Company (kattintásra nagyobb lesz)

A fekete-fehér-szürkeárnyalatos emblémák áraszthatnak nyugalmat, de ezüsttel jelölhetik a visszafogott eleganciát és a megkérdőjelezhetetlen minőséget is, vagy akár egyetlen fekete színnel azt, hogy igazából nincs szükségük arra, hogy külön színekkel is felhívják a figyelmet magukra, amikor annyira egyértelmű, hogy kik ők és mit csinálnak. (Pl. Nike.)

A zölddel jobbára a természetességet és egészségességet hangsúlyozzák a gyártók (olyan esetekben lehet ennek különös jelentősége, mint mondjuk a BP, amely olajcég, de azt igyekszik kommunikálni, hogy nagyon vigyáz a környezetre).

Kék a megbízhatóság, az erő színe, és valami különös oknál fogva egy csomó óriás tech-cég is ezt választotta (Dell, IBM, HP, stb.). A kékhez a hűvös professzionalizmust szoktuk társítani, a tisztaságot, egyenességet, ilyesmit.

A lila azt mondja: vannak ötleteim, és nem félek használni azokat! A színskála itt kezd elborulni a szigorúság felől a játékosság irányába. Emellett még persze a csajos dolgokat is szokás lilával, pinkkel vagy rózsaszínnel jelölni (lásd: Barbie). A Telekom pedig azért került ide, mert egész egyszerűen választott magának egy színt, és mindent elkövetett, hogy azt a színt az átlag fogyasztó a céggel azonosítsa. Ami egy egészen elképesztő marketing-trükk, ha jobban belegondolsz.

Piros: itt inkább az izgalmat, mint a tiltást és fájdalmat jelenti. Erős szín, izgalmas, üt. Az emberi fejlődés során szerzett tapasztalatok miatt úgy alakult, hogy a legtöbb környezetben rögtön észreveszed, felkelti a figyelmedet (ha mondjuk nem piros háttéren van), és ez reklám-szempontból elég fontos, ugye.

A narancssárga játékos és vidám, azzal együtt, hogy meleg is. A legtöbb logó is játékos ebben a sávban, kellemes ránézni, olyan… kellemes. Bizalmad van felé. (Például Hooters. Azon a baglyon mindig röhögök.) Más esetben pedig egészen prózai oka van a narancsszín választásának – a Fanta egészen biztosan a narancsról kapta a színét.

A sárga pedig a harsányság és vidámság színe. Szintén meleg szín, szintén eléggé feltűnő, és világít. Csupa optimista cég logója található itt (I’m loving it!), meg az IMDb. Emellett pedig, ha csillogást is kap, akkor az a sárga máris arany, és akkor exkluzivitást, drágaságot, minőséget jelent. (Pl. Chevrolet.)

Aztán vannak a sokszínű logók, amik nem egy-két színből állnak csak, hanem legalább négyből. Ezek modernebb logók, korábban a két szín volt a max, még korábban pedig a szín nélküli forma jelölte csak a céget, terméket. Ennek elsősorban technikai okai voltak, mert nehezebben ment megjeleníteni több színt, ráadásul színhelyesen, még papírra nyomtatásnál is, hát még mondjuk tárgyakra emblémázva. A sok szín – értelemszerűen – sokszínűséget jelöl, játékosságot, és az előzőek miatt van benne egy kevés modernség-hangulat is. Ez majd elmúlik neki.

További infók példul itt: http://www.helpscout.net/blog/psychology-of-color/


 

Milyen színűek a szavak?

 

A szinesztézia olyan mentális jelenség, amelyben egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet, tehát például a betűkhöz vagy számokhoz az ember akaratlanul is színeket társít. (Mondja a wikipedia.) Magyarul összeérzésnek is nevezik. (Teszi hozzá.)

A cymbolism.com valami hasonlóról szól, csak egész szavakkal. Egészen egyszerűen működik: a honlap feldob egy-egy szót, és megkér, hogy válaszd ki, milyen szín jelenik meg hozzá neked elsőre, majd a szavazatokat összesíti ilyen kis ábrákban:

cymbolism

Megtudhatod tehát azt is, hogy ugyanazt a színt társítod-e a naphoz, mint a többség, hogy mik a jellemzőbb árnyalatok, és hogy mettől-meddig terjed a skála. Ahogy elnézegettem a dolgot, kell hogy legyen egy masszív emós és gótikus metálos réteg, akik mindenre feketét nyomnak (még a “solar” szóra is).

A honlapot Mubashar Iqbal találta ki. A fejlesztőből webdesignerré avanzsált Mubs számára mindig nehézséget okozott a megfelelő szín kiválasztása egyes feladatokhoz, így hát arra gondolt, megkönnyíti a saját és mások munkáját is, bevonva a lehető legszélesebb közönséget a játékba. (Például tudod, milyen színe van a “most”-nak? A többség szerint leginkább piros, de majdnem ennyien érzik sárgának és fehérnek is.)

Te is csatlakozhatsz itt: http://cymbolism.com/


 

Híres festők palettái

 

Ahány festő, annyi paletta – és ezekben a palettákban rengeteg érdekességet találni.

Egyrészt a különböző koroknak és festészeti stílusoknak megvoltak a maguk kedvelt színei és árnyalatai. Az Adobe Illustrator például alapból tartalmaz nyolc művészettörténetileg könnyen elkülöníthető palettát, amelyek alapján újraszínezhetünk bármit, például a Supermant is:

illustrator_art_history

Érdekes összehasonlítani az őskor kevésbé telített színvilágát a pop art harsányságával, vagy a barokk beteges sárgás-zöldesebb árnyalatait a hurráoptimista és némiképp rikítósan arcbavágó orosz plakátművészeti színpalettával. Ez mind sokat elárul a korról, az akkor hozzáférhető és előszeretettel használt anyagokról, arról, hogy mit akarhattak vajon mutatni a művészek (és a propaganda), de talán még az általános közhangulatról, a korszellemről is mesél.

Kicsit specifikusabban, festőkre lebontva is izgalmas a dolog. Az Art Varsity 35 híres festmény színpalettáját mutatja be cikkében, ezek közül néhány ismertebbet válogattunk. (Jó játék egyébként a képeket kitakarva, csak a színekből megtippelni, hogy vajon milyen lehet a festmény hangulata. Csak egy ötlet.)

Leonardo Da Vinci Mona Lisájában például nincsen rózsaszín:

mona-lisa-color-palette1

Rembrandt önarcképe, és a híres Rembrandt-barna:

rembrandt-self-portrait-color-palette

Monet naplementéje hűvösebb, pasztellesebb színekkel operál

sunrise-color-palette

 

Van Gogh szerette az élénkebbeket is azért:

red-vineyards-color-palete

Jackson Pollock 8-as számú festménye:

number-8-color-palette

 

Matisse színharmóniája, rózsaszínnel:

the-green-line-color-palette

Még több példa és hangulat: artvarsity.com


 

Fényelés

 

A színek hangulatra gyakorolt hatását természetesen a filmeknél is alaposan kihasználják. Már eleve a forgatásnál, a díszletek, jelmezek, helyszínek kiválasztásánál, és legfőképp a világításnál, de az utómunkánál rátesznek még egy lapáttal. Olyannyira, hogy külön szakma van rá: a fényelő (color grader) feladata nemcsak az egyes jelenetek színeinek egységesítése (ha netán más színűre sikerült volna egy-két felvétel, mint a jelenet többi snittje), hanem a kívánt hangulatnak megfelelő színezés is.

Hogy mikre képes a fényelő, arra íme két példa.

Ezt itt a The House On Pine Street c. film színezési feladatait ellátó gradekc.com tette közzé, hogy megmutassák, mit tudnak:

Itt pedig Steve Scott, a Technicolor színezője mesél egy keveset a munkájáról a Birdman kapcsán:


 

oszd meg!