#HASHTAG

Az tök jó, hogy a Facebookon is van. De mire való?

A hashtaget a Twitter használta először kategorizálás céljából. Úgy működött, hogy címke alapján témákba rendezhetővé váltak a posztok, sőt, kereshetőek lettek. Mindez egy egyszerű #-el valósult meg.

Ugyanis hashtagnek a kettőskereszttel (hashmark) ellátott címszavakat nevezzük. Nagyjából arra valók, hogy kereshetővé tegyél egy posztot. Hogy ez miért is jó (és hogy az e egyáltalán), arról később. Előbb kicsit a formáról.

Így néz ki a kiemelt szó: #kiemeltszó. Vagy így: #KiemeltSzó. Egybe kell írni, mert a hashtages rendszer nem annyira intelligens, hogy eldöntse, mit is akarsz kiemelni, kereshetővé tenni.

Igazából tök egyszerű szegénykém.

Még az ékezetes betűket sem érti, szóval ha nem használsz ilyet, az sem baj. Sőt, van ahol a felület nem is támogatja őket.

Hashtag-Problems-Instagram (1)

Tehát a kettőskeresztet leütjük, majd szóköz nélkül követi azt a számunkra fontos, jó esetben a téma szempontjából releváns szó, esetleg kifejezés. Ha mindent jól csináltál, megtörténik a csoda. Egyetlen klikkel elérhetővé válnak az azonos felületen egyazon névvel hashtagelt posztok. Igen, mindenkié. Az idegeneké is. Ez a lényeg.

AZONOS FELÜLETEN. Ezt ne hagyjuk figyelmen kívül, mert azért jó tudni, hogy mondjuk az instagrammos hashtagelt képemet nem fogja bedobni a fácse.

Sokan figyelmen kívül hagyják a #-eket, egyszerűen átugranak rajta, de van, aki igen tudatosan foglalkozik vele. Állítólag óriási elérésre tehetünk szert megfelelő használatukkal. De szükségünk van erre?

Aki barátszerző közösségépítésre használja, annak szólok, hogy azt lehet az utcán is. Persze ilyenkor nem idealizált profilokkal barátkozunk, és mi sem kamuzhatjuk be a legjobb “arcunkat”. Viszont tök IGAZI kapcsolatok születhetnek.

Ezzel szemben egy hasznos felhasználási mód, ha információkat, nézőpontokat gyűjtesz be vadidegenektől. Például egy közös fesztiválélmény esetében elég sokan használják a #fesztiválneve formát, úgyhogy rengeteg fotót, videót és írást érhetsz el ilyen módon, ami kitágítja a megélt napokat.

Épp ezért illik a programszervezéssel foglalkozóknak hashtagelni eseményeiket, hiszen elérhetnek egy rakás embert, meg azok is egymást, ha egyértelmű és eredeti, máshol el nem lőtt szóval kombinálják a #-et. Ha másért nem is, azért érdemes használni a formát, hogy mutassa modern szemléletmódjukat, meg a megváltozott médiafogyasztásra való felkészültséget.

A katalogizálást meghatározó szónál azért érdemes az eredetiségre törekedni, mert a #buli-ra egész biztos nem csak a te eseményedet fogja bedobni a gép. Amúgy nagyjából ugyanígy lehet weboldalaknál, termékpromónál is közösségépítésre használni.

A kettőskereszt a mezei posztolgatásban jelenthet egyszerű kommentárt is, de aki nem tud # nélkül véleményt nyilvánítani, vagy kiemelni egy gondolatot, szerintem hagyja is az egészet.

facebook-hashtags

Óriási mák, hogy végre a hashtageket a Facebook is bevette a repertoárba, nem is tudom, hogy lehetett eddig ezt a felületet használni #-ek nélkül. Biztos állati nagy volt a nyomás az idióták részéről, akik végre kereshetővé tehetik minden szarjukat. Ez a legnagyobb gond ugyanis a hashtagelt címkékkel. Az emberek gyakran úgy érzik, elég fontos a saját írásuk, végül is ők maguk írták, akkor az, nem?

Viszont ez elképesztő mennyiségre duzzasztja az amúgy sem sovány információáradatot. Teljesen fölöslegesen. Nekem épp ez a bajom a jelenséggel. Mert amíg a British Museum hashtagel egy játékhoz, vagy események résztvevői válnak rövid időre közösséggé, ott van Szatyor Elemér (a képzelet szülötte) is, aki lépten-nyomon hashtagel olyan globálisan megkerülhetetlen eseményeket életéből, mint hagy mit evett reggelire.

És te ezt is megkapod az ömlesztett infófolyammal.

És engem ezek rohadtul felhúznak!

Amúgy egy személyes poszt olvasásában is nagyon megzavar, mert legtöbben nem mondandójuk végén helyezik el, hanem teleszórják vele azt.

Épp elég volt a LOL, a WTF, az OMG és társaik. Lehet leállni!

Hogy fog így néhány évtized múlva kinézni egy könyv?

hashtag

Szóval mondhatnám, hogy utálom a hashtaget, de ez nem igaz. Már eddig is említettük teljesen jó felhasználási területeit, pedig a kedvencem el sem hangzott. Az Instagrammos fotópályázatokat hashtagelve írják ki a fényképészeknek, és ez valóban tök hasznos.

Biztos van még egy csomó pozitív példa, de a mindennapokban valahogy nem ezekbe fut bele az ember. Az emberek ugyanis már megint nem igazán értették meg, mire való. Csak azt, hogy lehet a Facebookon is, úgyhogy gyerünk. Már okosteló hashtag automatizmus is létezik! PocketTags a neve, és kategóriákból választhatunk, ez esetben fotóinkhoz, amit amúgy csak a hülye csinál telefonnal, de tudom, az egy Iphone… hagyjuk.

A facebook a hashtageket amúgy korántsem a te örömödre fogadta be (gyakorlatilag utolsóként). Már amikor bevezették az opciót, akkor pontosan tudták hogyan lesz belőle pénz. Népszerű hashtagekhez kapcsolt reklámokkal természetesen.

A lényeg, hogy ne csak a hashtageket tanuljuk meg jól használni (persze azért tanuljuk meg), hanem annak mérlegelését, hogy indokolt-e alkalmazásuk. Döntsetek jól, és lehet ebből egy igazán hasznos dolog is, ha nem csesszük el. #ÚgyhogyNeCsesszükEl. #köszi.

oszd meg!