A tanulságos Wahorn – Wéber előadás

Zenés stand-up. Így lehetne jellemezni a hallottakat. Wahorn András és Wéber Kristóf közös előadása volt a Nappaliban. 

A zenéhez nem értek. Csak szeretem. Illetve annyira értek hozzá, hogy beszélni tudjak róla.  De az nem lenne túl szakszerű. Meg amit tegnap hallottam, az nem is annyira a zenéről szólt. Egyféle megmuzsikált stand-up kerekedett a színpadon, nagy-nagy örömömre. Rég nevettem ennyit.

A két művész, Wahorn András és Wéber Kristóf, megpróbált valamiféle meditatív hangulatú zenét csiholni. Többféle szaxofon illetve egy felprogramozott tablet voltak a hangszerek. A zenei blokkokat Wahorn András szövegei kötötték össze. És ezek a filozófiai magasságokba szálló okfejtések váltak a meditatív zene leszűrt tanulságává. Átszőve egy különleges humorral.

Wahorn - Wéber

Kottát nem tudok írni, jöjjenek inkább idézetek.

A tanulságról:

A Biblia az egy jó könyv. Kiderül belőle, hogy az emberek nem változtak semmit, ma is ugyanazok a problémáik, mint régen. Csak más a ruhájuk. Ebből a szempontból a Biblia egy tanulságos könyv, meg nem is az.

Nem az, mert hiszen nem tanultunk belőle, mert nem változtunk semmit.
És tanulságos, mert megtudhatjuk, hogy nem változtunk semmit.

A fejlődésről:

Nézzük meg, hogy a cinkék mit fejlődtek hatezer év alatt. Semmit. Mégis jól elvannak. Azt csak az ember hiszi hogy fejlődni kell. Neki van ilyen fejlődési kényszere.

A boldogságról:

Gyerekkoromban senkit nem érdekelt, hogy boldog vagyok-e. Senki nem kérdezte. Manapság ötpercenként számon kérik a boldogságomat.

A tabletről:

A tableten való zenélés –  mivel azon valójában nincsenek billentyűk  – az egy pozíció-illúzió. Ha nem egy zenei program futna rajta, hanem egy tankos játék, akkor Kristóf az ujjaival azt vezérelné. Tankokra lövöldözne.

A használatról:

Cudarul bánunk a szarral. Pedig az nem egy alapvetően rossz dolog. Attól függ mire használjuk.

A sorsról:

Az iménti technikai hiba okán Kristóf a sors játékszere volt. Csak úgy mint a legnagyobb diktátorok. Ha megkérdeznénk őket biztos azt válaszolnák: “Én csak jót akartam.”

A művészetről:

A művészet határtalan. Ha az életben valaki azt mondja egy hűtőszekrényre, hogy hajszárító, azt hülyének nézik. De ha valamire – legyen az bármi – azt mondják hogy az művészet, mindig lesz valaki aki bólogat.

A művészi küzdelemről:

A művész és a művészet párharcát láthatták. A művészet győzött.

 

 

 

oszd meg!