A láthatatlan város

Létezik egy világ párhuzamosan a valódival, ahol lényem egy része talált otthonra. Sokan laknak benne, olyan ez mint egy hatalmas és láthatatlan város.

Az örök világosság… manapság a monitorból jön. Ha odakint fény van, akkor redőnyt le, mert tükröződik a képernyőn. Ha viszont besötétedett – na azt már észre sem veszem.

A net magával ragad. Szinte mindenkit. Korra, nemre, felekezetre való tekintet nélkül.

A net – a háló. Egy póké, melynek mérge az áldozatot folyamatos bénultság állapotában tartja. A közösségi média-felületek lassan minden érzékszervünket lefoglalják. Az agyunkat főleg. A Mátrix című film mára már valóság. Odakint kétségbe esve keresik a kiválasztottat, de egyikünk sem felel. Nekik nem. Csak egymásnak.

pokhaloval

Úgy döntöttem, ma korábban fekszem. Reggel dolgom van. Hogy biztos el is aludjak, kicsit lezsibbasztom az agyam. Játszom egy kicsit a neten.

21:41

Elfogyott az életem a Candy Crush-ben.

Szörfölök egy kicsit.

Jé, a Tecáéknak már iskolás a gyereke? A fotón mosolygós kölyök, hatalmas iskolatáska. Mindig is bírtam a srácot.

Következő fotó. Erre emlékszem. Illetve a végére már nem. Elég durva legénybúcsú volt. Tényleg, jövő héten ide is megyünk. Polgári meg egyházi. Vacsi, tánc, ajándék. De hát a Feriék meg is érdemlik.

Fotók egymás után. Instagrammos meg sima.

Aztarohadt… Thaiföld, két hét? De jól megy egyeseknek. Kinek az ismerőse ez a pofa?

 

22:17 Pitty

Petyka: szasz! holnap 9. istvan. megbeszeles+kave. mindenkepp gyere!

Még idejében szólt. Mindegy majd reggel dobok egy SMS-t. Ő se kapkodta el.

Na nézzük tovább…

7 esemény a héten.

Ott leszek. Talán. Talán. Nem. Hát ott biztos nem. Még nem tudom. Ott leszek.

 

22:24

Mazsi: Coelho + naplementés fotó

“Szeretni annyit tesz, mint nyitottnak lenni a csodákra, a győzelmekre és a vereségekre, mindarra, ami életünk során történik velünk.”

Kész vagyok ettől az embertől. Olyan kézenfekvő dolgokat csomagol cukormázas takonyba, amit már óvodás koromban tudtam. A nép meg eszi. Blahh.

 

23:01 Pitty

Karesz: Köszönöm Hédinek a kihívást.

József Attila – Kész a leltár

Az én kihívottjaim pedig: …

 

Na pont ezt akartam megúszni. Baromság az egész. Ez is inkább ment volna aludni ilyenkor. Kit érdekel, hogy kinek milyen vers tetszik a legjobban. Nincs is olyan, hogy legjobb vers. Szeretem az irodalmat, de ez akkor is gyökérség. Ez az egész verspilótajáték egy nagy…

Mindegy. Kihívtak. Nincs menekülőút. Bedarált a fész.

Furcsa érzés fog el: magányosan verses oldalakat bújok a neten. Nem jut eszembe igazán egy sem. Csak kapkodok, kattintgatok. Felrémlenek verssorok illetve költők nevei akiket valaha szerettem. Most már nem is igen olvasok. Mindig csak a net. Ami beugrik, azt írom rögtön a gugliba. Ha megtalálom, akkor majd Ctrl+C, Ctrl+V. Ilyesmiben nem szabad hibázni. Az nagyon ciki.

 

23:53

Mindjárt éjfél és ezzel foglalkozom. Már rég aludhatnék. Én vagyok fent egyedül az egész időzónában. Hát nem vagyok normális, az már biztos.

Arany. Petőfi. József. Ady. Pilinszky. Weöres. Most valahogy egyik sem tetszik. Egyre sem mondanám azt, hogy ez az én versem.

Lehet, hogy csak túl fáradt vagyok.

Mégsem hagyom. Holnap korán dolgom van, ráadásul kilencre megyek a megbeszélésre. Most kell kiposztoljam, különben nem látják reggel a haverok. Ez sajnos presztízskérdés.

 

Klikk-gugli-klikk-klikk-gugli. Klikk.

Ez egész jóóóó! Nem is tudtam, hogy a Coelho verseket is ír. Hát ez brutál. Na erre vártam!

00:32

Crtl+C. Ctrl+V. Enter. Mehetek aludni.

 

Várjunk csak!

00:33 Pitty – like

00:33 Pitty – 2 like

Rajtam kívül is vannak még ébren?

00:35 Pitty – 8 like

00:35 Pitty

Gabi: Hú, hát ez tényleg annyira illik hozzád. :) :) :)

00:36 Pitty – 32 like

00:36 Pitty

Robi: Nem is tudtam, hogy a Coelho verseket is ír.

00:37 Pitty – 57 like

00:33 Pitty

Erika: Ez a kedvencem tőle. Ez igazán szívhez szóló.

00:37 Pitty – 97 like + további 198 ember kedveli ezt

00:39 Pitty – további nagyonsok like

Úgy látszik az egész város ébren van.

Tudtam én, hogy tudok én!

 

00:41 Pitty

Zsófi: Most már gyere aludni. Hiányzol, bújhatnékom van.

Ja, ez a szomszéd szobából jött.

 

Én lefekszem, de ez a város soha. A láthatatlan város mindig éber.

 

oszd meg!