7 érdekesség a Vissza a jövőbe trilógiáról

Eredetileg lett volna benne atomrobbanás és csimpánz is, Robert Downey Jr. pedig nem felelt meg a főszerepre

Idén harminc éves a Vissza a jövőbe első része, ráadásul most, október 21-én érkezik a múltból, 1985-ből Marty hozzánk, az ő jövőjébe. Mindennek apropóján jelent meg Caseen Gaines: We Don’t Need Roads című könyve, ami a trilógia létrejöttéről szól, 500 órányi interjút dolgoz fel, és tele van érdekességekkel. Ezek közül mesélünk el mi is párat.

 

1. Majdnem nem lett az egészből semmi
mert nem volt elég tökös a filmterv

 

Robert Zemeckis, a rendező mentora, Steven Spielberg nélkül igyekezett eladni a filmtervet a különböző stúdióknak, mert nem szerette volna, hogy úgy tűnjön, rászorul a nagy nevű segítő támogatására. Neki viszont nem nyíltak meg a pénztárcák, főleg azért, mert minden pénzosztó fejes úgy érezte, túlságosan lágy a történet a 80-as évek lázadó ifjúsága számára. Azt gondolták, hogy az ifjúságnak szex, drogok (pia) és rock’n’roll kell. (A magam részéről, mint korabeli tinédzser, ezt sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánom.) Az akkori időutazós témájú filmek pedig nem szerepeltek valami jól a pénztáraknál (Időbanditák, Végső visszaszámlálás és hasonlók).

A Disney még szóba jöhetett volna, de azért egy olyan filmet ők se szívesen vállaltak volna be, ahol fontos történeti elem egy fiatalember csókja a saját édesanyjával…

kiss

Kellett hozzá Zemeckisnek a nagy meglepetéssikert hozó A smaragd románca rendezése, hogy megjöjjön a bizalom, és megváltozzon a stúdiók véleménye. Végül a Universal vállalta be.

 

2. A főszerepre az égvilágon mindenkit kipróbáltak

 

Michael J. Fox a Családi kötelékek című sitcom egyik legfőbb arcaként először még esélyt se kapott rá, hogy akár csak belelapozzon a szkriptbe. A stáb jó alaposan körbenézett, szóba került Johnny Depp, John Cusack és Charlie Sheen neve is. Kipróbálták Corey Hart popsztárt, de nem jött be. Artie Schmidt, a film vágója megmutatta Zemeckisnek néhány korábbi munkáját, hogy hátha az abban szereplő Robert Downey Jr., vagy esetleg Christopher Collet bejön a rendezőnek, de azt mondta, hogy “Nem hiszem, hogy bármelyik fiú jó lenne Marty McFly-nak…”

Eric Stoltz négy hétig alakította Marty-t, mire belátták, hogy nem ő lesz az igazi.

Stoltz kicsit túl komolyra vette a figurát, hiányzott belőle a humor és a játékosság. Ha ő marad, az egy egészen más film lett volna – de a rendező végül úgy döntött, vált. Később az összes jelenetét újraforgatták Michael J. Foxszal, talán csak egyetlen jelenetben látszik a keze.

 

3. A dokinak eredetileg lett volna egy csimpánza

 

Shempnek hívták volna. Doki se doki, hanem Brown professzor lett volna, Marty pedig afféle videókalózként ügyködött volna, közös titkos projekttel a proffal.

Sid Sheinberg producer azonban úgy gondolta, hogy a csimpánzos filmek többnyire bebuknak, szóval Shempnek mennie kell. Zemeckis megpróbálkozott ugyan érvelni a Mindenáron vesztes c. Eastwood-filmmel, de Sheinberg rámutatott, hogy abban orangután volt. Szóval majom helyett kutya lett, Einstein.

einstein

 

4. Eredetiben az időgép is kicsit máshogy nézett volna ki

 

Valami szokásos futurisztikus kütyü lett volna, ami egy pickup hátulján kapott volna helyet. Mennyivel jobban jártunk a lángnyomot hagyó DeLoreannal!

Az eredeti szkript szerint nem is villámcsapás szolgáltatta volna a megfelelő mennyiségű energiát a visszaúthoz, hanem atombomba. El kellett volna valahogy jutnia a pickupnek egy nukleáris bombákat tesztelő helyre, és várni a becsapódást. Zemeckis és Bob Gale író végül úgy gondolták, hogy ki tudnak találni izgalmasabb végkifejletet a sztorinak annál, mint hogy ott üldögéljen a főhős a kocsijában, hátul a szerkezettel, és várja a becsapódást. Sikerült.

villam

 

5. Lehetett volna Űrember a Plútóról is a film címe

 

Sid Sheinbergnek nagyon nem tetszett a Vissza a jövőbe cím, nem látta semmi értelmét. Visszamenni a jövőbe, hogy? Minek? Mi ez az egész? Úgyhogy írt egy feljegyzést, miszerint valami ütősebb cím kellene, és javasolta, hogy legyen Spaceman From Pluto a cím – ez a címe a képregénynek, amit akkor mutatnak a filmben, amikor Marty megérkezik 1955-be. (Illetve annak Space Zombies from Pluto a címe, hogy pontosak legyünk.) Zemeckis megijedt, hirtelen nem is tudta, mihez kezdjen ezzel a nyilvánvaló hülyeséggel, úgyhogy Spielberghez fordult segítségért, aki ki is találta a megoldást. Írtak közösen egy másik feljegyzést, megköszönve Sheinbergnek a javaslatot, és elismeréssel szóltak a “Plútó-viccről”, amit eleresztett. Sheinberg ezután nem merte bevallani, hogy komolyan gondolta a dolgot.

pluto

 

6. A jövő világának tökéletes arányai

 

A második rész elképzelt jövője 2015-be repít minket… jé, az most van. (Adódik ugye a kérdés, hogy hol van a jól megérdemelt légdeszkánk?)

John Bell designer ötlete volt a 15:85-ös szabály, ami az új és a felismerhető elemek arányára vonatkozott. Így például amikor a Federal Express postaládáját tervezte, az úgy nézett ki, mint egy hagyományos postaláda, kivéve a digitális kezelőfelületet, ahol az infókat meg lehetett adni. Így a néző pontosan tudta, mire való az eszköz, akkor is, ha fura és újszerű volt.

legdeszka

Vagy ott van a légdeszka, ugye, amire még mindig várunk, hogy feltalálják, illetve hogy tökéletesítsék azt, amit már feltaláltak.

 

7. Speciális kilométerórát kellett gyártani a filmhez

 

Ugyanis amikor a filmet forgatták, még érvényben volt az az 1979-ben keltezett törvény, miszerint az amerikai kocsikban a kilométeróra max. 85 mérföld/óráig lehet beskálázva – hogy ezzel is csökkentsék a száguldozási vágyat. Úgyhogy ahhoz, hogy 88-cal mehessen a DeLorean (mert mégse vánszoroghatott, ugye), kellett egy speciális óra.

delorean

 


Forrás: io9.com

oszd meg!